Észrevételeink a Tisza felvetéseivel kapcsolatban
(Bortnyik Sándor - Az ember és a gép című képe, Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)
A Tisza Párt a választási programjában, majd kormányt alakítva is bejelentette a “vendégmunkás-stopot”. A Menedék Egyesület a külföldiek magyarországi foglalkoztatását a Tisza kormány által kommunikáltaknál árnyaltabb és összetettebb kérdésnek látja, és aggódik amiatt, hogy a látványosnak ígérkező intézkedés önmagában nem oldja meg a külföldiek foglalkoztatásából fakadó alapvető problémákat, ugyanakkor számos továbbit generál.
A munkaerőpiaci kizsákmányolás a migráns munkavállalókat ugyanúgy sújtja, mint honfitársainkat, tapasztalataink szerint a vendégmunkás tartózkodási engedélyekkel rendelkező külföldiek különösen érintettek általa. A jogok csorbítása, a garanciák hiánya, azaz a szabályozás gyakran maga segíti elő a külföldiek munkaerőpiaci kizsákmányolását. Emiatt egyes vendégmunkás tartózkodási engedélyek kivezetését a Menedék is támogatja, ugyanakkor sem a már hazánkban tartózkodó munkavállalók “hazaküldésével”, sem pedig a külföldi munkaerő foglalkoztatásának kilátásba helyezett korlátozásával vagy leállításával nem értünk egyet. Részletes elemzésünk az alábbiakban olvasható.
A Menedék Egyesület vendégmunkások tartózkodására vonatkozó álláspontját már 2023-ban meghozott, de soha hatályba nem léptetett törvénnyel kapcsolatban ismertette (link: https://menedek.hu/hirek/munkaerot-hivtunk-es-emberek-jottek). Kifogásoltuk, hogy a külföldi munkavállalókra vonatkozó korábbi szabályokhoz képest a törvény jelentősen csorbította volna a vendégmunkások jogait – ez az Öböl-menti országok rezsimjére jellemző, ahol „másodosztályú” munkavállalók az ott dolgozó közép- és kelet-ázsiai, afrikai országokból származó külföldiek. Sajnálatos módon a 2024-ben hatályba lépett új migrációs (idegenrendészeti) szabályozás végül mégis bevezette ezt a rendszert, a korábbi törvénytervezetben foglaltakkal szinte azonos formában és tartalommal (észrevételeink: https://menedek.hu/hirek/eszreveteleink-az-uj-migracios-torvenyrol). A 2023. évi XC. törvény a korábbi 18-hoz képest 24-re emelte a tartózkodási engedélyek számát, amelyből több mint 10 munkavállalási célú, ezek mellett több más engedély teszi lehetővé a munkavállalást. A bonyolult, széttagolt engedélyrendszer egyik csoportját a vendégmunkás tartózkodási engedélyek képezik, amelyek közül - a helyzetet tovább bonyolítandó - az egyiket szintén vendégmunkás tartózkodási engedélynek hívják. Ez a tartózkodási engedély, és a beruházási megvalósítása céljából kiadott munkavállalási engedély szolgál leginkább arra a célra, hogy munkáltatók csoportosan, előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással hozzanak be külföldieket munkavállalás céljából, és őket a helyi lakosságtól szegregáltan tartsák Magyarországon - a beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási engedély iránti kérelmet kifejezetten el lehet utasítani akkor, ha nem a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja a szállásukat a munkáltató.
Az uniós szabályozással és nemzeti társadalompolitikai érdekekkel ellentétesnek tartjuk továbbra is, hogy vendégmunkás tartózkodási engedélyek csoportjába tartozó engedélyek nem teszik lehetővé a családegyesítést, a kiskorú gyermekek számára sem.
Hiányoltuk, hogy a szabályozás nem tartalmaz garanciákat a munkaerőpiaci kizsákmányolás megelőzésére és az ezek elleni fellépésre, sőt, a szabályozás – nagyon speciális, elszigetelt csoport korlátozott ideig tartózkodása – maga az, ami megalapozza a kiszolgáltatottságot. A vendégmunkás tartózkodási engedélyek érvényességének három évben maximalizálása a gyakorlatban számos problémát okozhat, a jogcímváltás magyarországi kérelmezésének kizárása szintén a vendégmunkás külföldiek kiszolgáltatottságát súlyosbítja. Nem tartalmaz a törvény rendelkezést azokra az esetekre, amikor a vendégmunkás emberkereskedelem (különösen kizsákmányoló munkafeltételek) áldozatává válik, vagy akár egészségügyi okból kell Magyarországon a három éves maximális tartózkodási időt meghaladóan maradnia (pl. munkahelyi balesetből kifolyólag gyógykezelésre szorul). Ezen túl, azzal sem számol, hogy az így foglalkoztatott külföldi magyarországi tartózkodása alatt hazánkban vízummentesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár családtagjává, vagy akár uniós vagy magyar állampolgár családtagjává válhat.
További jogsértések és kizsákmányolás forrása lehet, hogy vendégmunkás tartózkodási engedélyt az kaphat, akinek a munkáltatója kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó. A közelmúltban számos visszaélésről jelentek meg hírek, amelyekben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég maga segítette elő a külföldiek jogellenes tartózkodását, és továbbutazását más uniós tagállamokba. A Menedék Egyesülethez is rendszeresen fordulnak olyan külföldiek, akiket a kölcsönző céggel kötött előnytelen szerződési feltételek, vagy a kölcsönző és a kölcsönbevevő cég közötti zavaros viszonyok miatt ér jog- és érdeksérelem.
A fentiek alapján a Menedék Egyesület a vendégmunkás tartózkodási engedély és a beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási engedély bevezetését, és a vendégmunkás tartózkodási engedélyek csoportjába tartozó engedélyekhez tartozó jogosultságok korlátozását nem támogatta a jelenleg hatályos törvény bevezetésekor. Az elmúlt két év tapasztalatai megerősítettek bennünket abban, hogy ezen tartózkodási és munkavállaási formák rendkívül kedvezőtlenek az érintettek számára, és nem szolgálják sem a szűken vett foglalkoztatáspolitikai, sem pedig a tágabb társadalompolitikai célokat egy működő és emberséges Magyarország eléréséhez.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk azon külföldi munkavállalók érdekeinek védelmét, akik már jogszerűen tartózkodnak Magyarországon - fontos az ő jogszerű tartózkodásuk további biztosítása, és garanciák biztosítása számukra, amelyek megelőzik és védelmet biztosítanak a velük szembeni visszaélésekkel, a munkaerőpiaci kizsákmányolással szemben. Ezzel összefüggésben fontos a foglalkoztatási hatóság, a foglalkoztatási ellenőrzések kapacitásainak bővítése, a kölcsönző cégek transzparenciájának és minőségbiztosításának javítása, és a különösen kizsákmányoló munkafeltételek között dolgoztatott, emberkereskedelem áldozatává vált külföldi munkavállalók védelme.
Ezt a jövőbeli szabályozásnak biztosítani szükséges.
A Tisza Párt választási programjával kapcsolatos észrevételeinkben (link: https://menedek.hu/hirek/mukodo-es-emberseges-magyarorszag-migransok-szamara) is jeleztük:
- A Magyarországon dolgozó külföldiek nem kizárólag betanított munkát végeznek; jelentős szerepet töltenek be az egészségügyben, idősellátásban, turizmusban, építőiparban és a szolgáltató szektorban.
- A programban fontos helyen szereplő innováció és a K+F fejlesztése a nemzetközi tapasztalatok szerint elképzelhetetlen a nemzetközi mobilitás és az ország nyitottsága, a külföldi szakemberek bevonása nélkül.
- A magyarországi munkaerőhiány részben éppen a külföldön élő, munkavállaló korú magyarok nagy számával magyarázható.
- A magyarországi ipari termelésben nem azért jelent meg az elmúlt években nagyobb létszámú külföldi munkaerő, hogy a magyar munkavállalókat kiszorítsa onnan, hanem azért, mert nem volt elegendő rövid távon mobilizálható magyar munkavállaló. Ez a helyzet nem fog változni a közeljövőben sem.
Ismereteink szerint Magyarországon továbbra is munkaerőhiány van, és a demográfiai trendek alapján nem várható változás, ezért külföldi munkaerőre a jövőben is szükség lesz. A migráns munkaerőért folyó globális versenyben Magyarország sem a bérszínvonal, sem a munkakörülmények terén nem áll jól. Ezt a humánus foglalkoztatás, a szociális biztonság és a társadalmi integráció lehetősége kompenzálhatná valamelyest. Fontos lenne odafigyelni ezekre a szempontokra is a továbbiakban, hogy az ide érkező emberek elégedett és jó munkaerőként maradjanak Magyarországon.
Ezért a Menedék által kivezetni javasolt vendégmunkás engedélyek helyett, az általános foglalkoztatási célú tartózkodási engedély használatát javasoljuk azon külföldieknél, akiknek a munkájára szükség van ott, ahol eddig vendégmunkásokat foglalkoztattak.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a migrációval kapcsolatos közéleti és politikai kommunikáció hiteles, felelős és tényszerű legyen. A migráció összetett társadalmi és gazdasági jelenség, amelyről nem félelemkeltésre vagy leegyszerűsítő narratívákra építve érdemes beszélni. Meggyőződésünk, hogy egy működő és emberséges ország kiszámítható szabályokra, társadalmi párbeszédre és kölcsönös tiszteletre épít, nem a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokkal szembeni bizalmatlanságra és ellenségképekre. A felelős kommunikáció nemcsak a migránsok védelme miatt fontos, hanem a magyar társadalom kohéziója és a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében is.
Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a migrációval kapcsolatos döntések egy átfogó szakpolitikai megközelítés alapján/keretében szülessenek meg. A 2023-as vendégmunkás törvény kudarca is mutatja, hova vezet, ha csupán részletkérdéseket szabályoz a jogalkotó, az összefüggések áttekintése nélkül. A Menedék Egyesület - ahogy három évtizedes fennállása alatt mindig - most is kész részt venni a migrációval és külföldi munkavállalással kapcsolatos szakmai párbeszédben, a döntések előkészítéséhez szükséges tapasztalatok és kutatási eredmények megosztásában, valamint a szabályozási javaslatok véleményezésében. Tisztában vagyunk vele, hogy a migráció egy komplex, a társadalom, a gazdaság és a politika teljes spektrumát átfogó és érintő jelenség, emiatt az ezzel foglalkozó szakpolitikai keretrendszer is komplex, sokszereplős, sokszintű és valószínűleg hosszú egyeztetési és döntési folyamat során kristályosodik ki. Meggyőződésünk, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely egyszerre biztosítja a magyar társadalom és gazdaság érdekeit, valamint a Magyarországon élő és dolgozó emberek jogainak és emberi méltóságának védelmét - legyenek magyar vagy külföldi állampolgárok. Bízunk benne, hogy lesz kellő politikai akarat és kellő türelem ennek eléréséhez.