Álláspontunk szerint az elfogadott törvényjavaslat nem alkalmas arra, hogy a migráció - a külföldiek beutazása és tartózkodása - Magyarország, a magyar állampolgárok gazdasági, kulturális, érdekeinek megfelelő alapvető kereteit hatékonyan határozza meg.
A Kőbányai Textilművek női munkásszállása. Magyarországon dolgozó kubai szövőnő / Forrás: Fortepan / Horváth Péter
“Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.”
(Szent István király intelmei Imre herceghez)
Az új jogszabály nem támaszkodik a korábbi szabályozás tapasztalataira, nem törekszik a stratégiai és adminisztratív hibák és hiányosságok kiküszöbölésére. A végrehajtási szabályok kidolgozatlansága arra enged következtetni, hogy a szakigazgatás sem lesz kellőképpen felkészült és kompetens az új szabályok gyors és hatékony alkalmazására. Mindez egy olyan politikai és gazdasági környezetben történik, ahol a migráció megfelelő szintű kontrollja mellett elemi érdeke lenne Magyarországnak a gazdaságilag és társadalmilag kívánatos migráció ösztönzése, a hazánkban munkát vállalni szándékozó külföldiek idecsábítása és megtartása. Véleményünk szerint az új jogszabály nem fogja megfelelően segíteni e társadalom- és gazdaságpolitikai cél elérését.
I. A jelenleg hatályos szabályozás helyett új elfogadása szükséges. De ne így!
Mivel 10 nappal a tervezett hatályba lépés előtt még mindig nem lett kihirdetve a parlament által elfogadott törvényjavaslat, a parlament honlapján hozzáférhető szöveg alapján ismertetjük álláspontunkat.
A szöveg egészén látható az egységes koncepció és az alapos előkészítés hiánya, valamint az, hogy aktuál- és pártpolitikai igények alapján született. A törvényjavaslat bevezetőjében szereplő mottó, „Magyarország a magyaroké” a XX. század legsötétebb időszakait idézi; nem csak „lefordítva elborzasztó”, hanem magyarul is. A hazai migrációs szakpolitika alapvető jellemzője évek óta a stratégiai gondolkodás és az átfogó szemlélet hiánya. Égetően szükséges a migrációs stratégia kidolgozása, annak összefoglalása, hogy a jelenlegi, illetve a jövőben várható kihívásokra milyen választ kíván adni Magyarország, hogyan kívánja az előnyére fordítani a migráció terén látható trendeket. A déli határon keresztül érkező irreguláris migráció, a rendezetlen státuszú migránsok számának emelkedése, az embercsempészet növekedése és még szervezettebbé válása is alátámasztja, hogy a rendészeti szemlélet és megoldások, a 2015-től folyamatos válsághelyzet nem hozott megoldást. Átfogó szemlélet szükséges (a biztonsági mellett gazdaság, kultúra, külpolitika, fejlesztéspolitika, humanitárius érdekek figyelembe vételével), a stratégiai irányokat, javaslatokat a migrációs szakpolitika formálói, szakemberek, tudományos élet, stb. érintettek bevonásával szükséges kidolgozni.
A jelenleg hatályos szabályozás messze nem tökéletes, hiszen az évenkénti módosítgatások következtében széttöredezetté, koncepciótlanná, nehezen áttekinthetővé vált. De ne így cseréljük le a szabályokat!
II. Biztonsági aggályok
Annak ellenére, hogy a törvényjavaslat benyújtásának indokául a politikai nyilatkozatok a biztonság növelésének igényét említették, a javasolt rendelkezések következtében újabb jelentős biztonsági kockázatok keletkeznek. A javaslat ugyanis újra bevezeti a befektetési célú tartózkodást, az ún. „aranyvízumot” – vendégbefektetői vízum, illetve tartózkodási engedély formájában. Ehhez elegendő, ha 250 ezer euró értékű befektetési jegyet vesznek ingatlanalapban (nincs meghatározva kötelező minimum befektetési időtartam), vagy 500 ezer euró értékű lakóingatlant vesznek Magyarországon (elég, ha öt évig van tulajdonukban az ingatlan), vagy 1 millió eurós adományt juttatni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére. Utóbbi kapcsán ironikus, hogy a szuverenitásvédelmet hangsúlyozó kormány ilyen jelentős, külföldről érkező, tisztázatlan hátterű pénzügyi támogatás beáramlását kívánja elősegíteni Magyarországra. Nem látható, hogy a fentiek mennyiben szolgálják a magyar társadalom érdekeit. A korábbi szabályozás (befektetési célú letelepedés) alkalmazása kapcsán komoly nemzetbiztonsági aggályok merültek fel, amikre ez a megoldás sem ad megfelelő választ.
III. Családok védelme helyett a családegyesítés korlátozása
A javaslat jelentősen szűkíti a családegyesítés lehetőségét a Magyarországon élő külföldiek számára. Sajnos, az indokolás semmilyen információt nem tartalmaz arra, mi az indoka ennek. A migráns munkavállalók nem csupán a várható jövedelmet, hanem más szempontokat is mérlegelnek a célország kiválasztásakor. Hasonlóan tesznek azok, akik származási országuktól eltérő országban kívánnak tanulni. A bérszínvonal, a munkakörülmények, illetve az egyetemek nemzetközi ranglistákon betöltött helyezése terén Magyarország nincs az európai élvonalban. Ezt a hátrányt a migráns munkaerőért, illetve a tehetségért folyó nemzetközi versenyben más eszközökkel, így a társadalmi integráció lehetőségével, és a közösséget, érzelmi biztonságot nyújtó család csatlakozásával ellensúlyozhatná Magyarország. Az elfogadott javaslat éppen az ellenkezőjét kínálja.
IV. Rugalmasság helyett tartózkodási engedély megszüntetése
Nem találunk magyarázatot a negyedik legnépszerűbb tartózkodásiengedély-típus, az egyéb célú tartózkodási engedély kivezetésére. Az, hogy majd’ minden 20. külföldi ezt kérelmezte, egyértelmű jele, hogy szükséges egy rugalmas tartózkodási lehetőség, ami a feltételek teljesítése esetén határozott idejű tartózkodást biztosított pl. a Magyarországon született unokáját meglátogató nagyszülőknek, a féléves magyar nyelvtanfolyamot elvégző külföldinek, a Magyarországon (ötszázezer eurónál alacsonyabb értékű) ingatlannal rendelkező, vagy pl. a nyugdíjas éveit Magyarországon eltölteni kívánó nem uniós polgárnak.
V. Elszalasztott lehetőségek
A törvényjavaslat a harmadik országbeli állampolgárok beutazási és tartózkodási szabályainak újrakodifikálása mellett a kapcsolódó jogszabályok módosítására is javaslatot tesz. Ennek során sajnálatos módon elmulasztja azon hiányosságok pótlását, amelyek már a jelenleg hatályos jogszabályok alkalmazása során is felmerültek. Így különösen elmulasztja a menedékesekre kiterjeszteni a szociális törvény (1993. évi III. törvény), a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény), a fogyatékossági támogatás tekintetében az 1998. évi XXVI. törvény és a családtámogatási törvény (1998. évi LXXXIV. törvény) hatályát. Emellett hosszú ideje fennálló hiányosság, hogy hontalanok lakcím hiányában (a jogszabályok kizárólag az idegenrendészeti hatóság által kiadott szálláshely-igazolással rendelkezhetnek) gyakorlatilag nem férnek hozzá a magyar állampolgársághoz.
Elmaradt a jelenlegi szabályozás tapasztalatainak levonása, és hibáinak korrigálása: továbbra is hátrányosabb helyzetben vannak a magyar állampolgárok a többi uniós (EGT) állam Magyarországon élő polgáraihoz képest, ha külföldi, nem EU-tagállamból származó családtagjaikkal Magyarországon szeretnének együtt élni. Továbbra sincs megoldás a családtagként tartózkodó bántalmazott külföldiek (főként nők, gyerekek) számára, akiket a „szponzor” családtag (az a magyar/külföldi állampolgár, aki révén családtagként itt tudnak tartózkodni) bántalmaz. Ők nem tudnak elmenekülni a bántalmazótól, mert ezzel a tartózkodási engedélyük visszavonását kockáztatják. Nem nyújt segítséget a jogszabály a munkáltatójuk által kizsákmányolt külföldi munkavállalók részére sem.
Részletes észrevételeinket ITT olvashatjátok.