A kínai ebéden a kifőzdét üzemeltető nagypapa készítette el a fogásokat. Mindig ő főz otthon, felesége és lánya szeretik ezt a munkamegosztást. Csupa autentikus alapanyaggal készültek, magyar háztartásban nem nagyon látni hasonlót. A pálcikára nem csak az evéskor volt szükség: az előkészületek során is azzal fogott, kevert a szakács, a tálaláskor is ezt használta. A társaság egy akkora kerek asztal körül foglalt helyet, aminél mindenki elfért. Az asztalon sorakozott több előre elkészített fogás. Ezek végigkóstolása után szerephez jutott az asztal közepén álló világító platni: a közepén egy fazékban víz forrt, és benne főzték ki a rákot, a húsos golyókat és az algát. A magyar család nem ismeri sem a kínai büfék, sem a kínai kifőzdék ízeit. Az ismeretlen ízek közül az édes bevonatú csirkecsíkok voltak a kedvenceik. Igazán csodálkoztak azon, hogy a sütés milyen édessé teszi a banánt.
