A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesítettek helyzete a V4-országokban: második összehasonlító jelentés a NIEM V4 projektben

05/07/2019
Törzs

A jelentés összehasonlítja a nemzetközi védelemben részesítettek beilleszkedését támogató integrációs mechanizmusokat nem csak a V4-ek, hanem 14 uniós tagállam között. Ezen felül, összeveti a menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos attitűdöket, valamint a társadalmi tudatosságot, és a nemzetközi védelemben részesítettek beilleszkedését támogató integrációs rendszereket is a V4-ekben.

A jelentés főbb megállapításai: bár a menekültek száma alacsony a V4-országokban (Magyarországon a menekültek, oltalmazottak a teljes lakosság 0,04%-át alkotják), a többségi társadalom attitűdje negatív, az emberek nem tájékozottak a migrációs, menekültügyi kérdésekben, és jelentősen túlbecslik az országukban élő, EU-n kívüli országokból származó külföldiek számát.

A NIEM (National Integration Evaluation Mechanism, a nemzeti integrációértékelő mechanizmus) projekt keretében a V4 országok szorosabban is együttműködnek a Visegrádi Alap támogatásával. A NIEM V4 alprojektben civil szervezetek, Magyarországról a Menedék Egyesület, Csehországból a People in Need, Lengyelországból az IPA (Közigazgatási Intézet), Szlovákiából a Marginal vesznek részt.

A nemzetközi védelemben részesítettek száma a V4-ekben stagnál – Magyarországon az év elején 3590 a menekültek és oltalmazottak száma. Jelentősen csökkent ugyanakkor a menedékkérelmek száma, különösen Magyarországon és Lengyelországban (a 2016-os adatokhoz képest kb. 95, illetve 70%-kkal). Magyarországon a védelmet kérők első 5 származási országa 2016-ban Afganisztán, Szíria, Pakisztán, Irak és Irán voltak, míg 2018-ban az országok sorrendje változott: Afganisztán, Irak, Szíria, Irán és Pakisztán voltak az országok, ahonnan a legtöbb menedékjogot kérő érkezett. A védelmet kérők állampolgárságát illetően a legnagyobb változás Csehországban és Szlovákiában következett be: Csehországban már nem található közel-keleti ország a menedékkérők 5 legfőbb származási országa közt.

Az Eurobarométer közvéleménykutatásai továbbra is megerősítik a széleskörű negatív hozzáállást az EU-n kívüli országokból származó, V4 országokban élő külföldiekkel szemben. Magyarországon és Szlovákiában kismértékű elmozdulás tapasztalható pozitív irányba, de Csehország és Lengyelország polgárai még elutasítóbbak lettek 2016 és 2018 között. Azt lehet mondani, hogy minél kevesebb a személyes kapcsolat a külföldiekkel és minél kevesebbet tudnak az emberek a migrációról és az integrációról az EU államaiban, annál negatívabb a lakosság hozzáállása a migránsokhoz és menekültekhez. A V4-ekben a lakosság több mint fele úgy érzi, hogy nem kellően tájékozott ezekben a kérdésekben, Magyarországon ez az arány 66%. Az ismeretek hiánya megmutatkozott abban is, hogy a válaszadók nem tudták helyesen megbecsülni az EU-n kívüli külföldiek arányát az ország teljes lakosságához képest: a lengyelek és a szlovákok több mint tízszeresen, a magyarok négyszeresen túlbecsülték a valós arányt.

Az elemzés ezen túl összehasonlítja a nemzetközi védelemben részesítettek beilleszkedését támogató integrációs mechanizmusokat nem csak a V4-ek, hanem 14 uniós tagállam között. Egyik megállapítása, hogy bár a visegrádi országok az integráció számos területére kiterjedő jogi szabályozással rendelkeznek, ezek hatékonysága alacsony – gyakran a gyakorlati megvalósítás hiányosságai miatt, vagy amiatt, hogy a közszolgáltatók és a lakosság nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, vagy azért, mert a helyi közösségek nem kívánnak külföldieket befogadni, így a külföldiek és közöttük a nemzetközi védelemben részesítettek számára az integráció jóval nehezebb. Magyarországon az egyik fő probléma a lakhatás.

A jelentés végén folytatódik a V4-ekben a menekültügyről és migrációs kérdésekről szóló vitákat meghatározó kvótaügy története. A folytatás a kvótaügyet fokozatosan felváltó vagy helyettesítő „új“ témákra, így például a külső határok őrizetére vagy a származási országokban nyújtott segítségre összpontosít kritikus szemmel.

Az összefoglaló jelentés és a Magyarországról szóló jelentés magyarul is elérhető verziója a csatolmányban található. 
 

Attachment
Document file
Document file