A Menedék Egyesület 2016 és 2022 között a Nemzeti Integrációt Értékelő Mechanizmus (NIEM) elnevezésű nemzetközi kutatási és stratégiai projekt keretében a nemzetközi védelemben részesítettek társadalmi beilleszkedését vizsgálta. A projekt legfontosabb hazai eredményeként egy olyan tanulmánykötetet állítottunk össze, amely a hazánkban élő menekültek beilleszkedésének általános és szakterületi (pl. oktatás, lakhatás, egészségügyi ellátás stb.) sajátosságait elemzi.
A Nemzeti Integrációt Értékelő Mechanizmus (NIEM) projekt arra vállalkozott, hogy mérhető és kvantifikálható indikátorok segítségével írja le és értékelje tizennégy EU-tagállamban a nemzetközi védelmet élvezők társadalmi integrációjának alakulását. Összesen tizenegy szakpolitikai területen, több, mint százötven indikátor segítségével vizsgálhatjuk mindezt, és arra is lehetőség nyílik, hogy egy négyéves intervallum három időpontjában (2017, 2019, 2021) lássuk, hogy miként alakult a menekültek beilleszkedése a fogadó országok társadalmába. Az adatok alkalmasak arra is, hogy egyes országok, vagy országcsoportok integrációs rendszereit tipologizáljuk és összehasonlítsuk.
A számszerűsített, azonos módszertan szerint előállított információkon túl azonban a Menedék Egyesület szakmai közössége úgy ítélte meg, hogy Magyarországon szükség van egyes szakpolitikai területek mélyebb, esettanulmány jellegű, gyakran kvalitatív kutatási módszerekre támaszkodó elemzésére is. Így készültek el 2021-ben a NIEM szakpolitikai elemzések, majd pedig 2022-ben a hiánypótló, „Valahol otthon lenni – Menekültek társadalmi beilleszkedése Magyarországon” című tanulmánykötet.
A könyvfejezetek önállóan is olvashatók, de a kötet egésze logikai egységet alkot. A könyv első felében általánosabb elemzések mutatják be a nemzetközi védelmet élvező egyének és csoportok társadalmi integrációjának kontextusát, majd pedig olyan tanulmányok következnek, amelyek egy-egy konkrét szakpolitikai területet mutatnak be. A kötet egyaránt szól azoknak, akik a menekültekről, menekültügyről általánosságban akarnak többet tudni, és azoknak, akik egy-egy konkrét szakterület (foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészségügy) felől közelítenek a kérdéshez.
A nyitó tanulmányban Soltész Béla és Vadasi Vivien a rendszerváltás utáni magyar migrációs politika fejlődésének jogi és politikai kereteit tekinti át. Ezt Németh Ádám elemzése követi, a migrációs és menekültügyi kutatások során rendre előforduló adathiányok természetéről és lehetséges okairól. Lakatos Zsombor tanulmánya annak illusztrációja, hogy miként használhatunk kvalitatív és töredékes adatokat annak érdekében, hogy „kipótoljuk” a hiányzó részleteket, és mit tudhatunk meg a segítő szervezetektől és menekültügyi szakemberektől gyűjtött adatok elemzéséből. Az általános fókuszú tanulmányok sorát Németh Ádám elemzése zárja, amiben azt vizsgálja, hogy miként alakultak a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi attitűdök az elmúlt években, rávilágítva arra, hogy az integráció alakulásának megértéséhez szükséges a többségi (befogadó) társadalom ismerete is.
A tematikus elemzések sorát Budai Boglárka tanulmánya nyitja, amiben a nemzetközi védelmet élvezők munkaerőpiaci helyzetének alakulását vizsgálja, nagy hangsúlyt fektetve a COVID-19 járvány feltételezett hatásaira. Ezt követően Bognár Katalin és Hetzer Kata írása foglalja össze és rendszerezi az elmúlt évtized tapasztalatait a nemzetközi védelemben részesített tanulók iskolai integrációjával kapcsolatban megvizsgálva, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a több szempontból is kiszolgáltatott helyzetű gyerekek könnyebben és sikeresebben férjenek hozzá a közoktatáshoz. Faludi Julianna és Lakatos Zsombor azt elemzi, hogy miként lehet a felsőoktatási programokat úgy alakítani, hogy a menekülteknek és más nemzetközi védelmet élvezőknek ne csak absztrakt joguk, hanem valós lehetőségük is legyen felsőfokú tanulmányok folytatására. A fenntartható és biztonságos lakhatás az egyik legnagyobb probléma sokak számára, a menekülteket különösen erősen érinti a lakhatási szegénység és a hajléktalanná válás veszélye. Ezekről a problémákról és a megoldásukra született lakhatási programokról szól Pósfai Zsuzsanna és Szabó Linda tanulmánya. Az elemzések sorát Tóth Judit írása zárja, amiben a nemzetközi védelmet élvezők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének útvesztőiről olvashatunk. A tanulmány a kritikai elemzésen túl felvázolja egy egészségügyi protokoll lehetséges tartalmát is.
A kötetben szereplő tanulmányok nagyrészt 2021-ben készültek, így még nem reflektálhatnak az Ukrajnában dúló háború elől elmenekülők helyzetére. A menekültek befogadását, védelmét és hosszabb vagy rövidebb távú társadalmi beilleszkedésük támogatását azonban rendszerszinten elemzik az írások, így olyan szempontokat vonultatnak fel, amelyek a jelenlegi krízis szakszerű kezelését illetően is hasznosak lehetnek.
A kötet e-könyvként szabadon hozzáférhető a Menedék Egyesület weboldalán, a Tudástárban magyarul és angolul is: https://tudastar.menedek.hu/hirek/valahol-otthon-lenni-menekultek-tarsa…
A kötet nyomtatott példányai a készlet erejéig megrendelhetők a Menedék Egyesülettől. Ha szakmai, oktatói munkájához szívesen használná a könyvet, kérjük, írjon a menedek@menedek.hu címre. A kötet példányai a Menedék Egyesület irodájában vehetők át (1066 Budapest, Ó utca 39. Földszint 1.).
További, a NIEM projekttel kapcsolatos információk a projekt weboldalán olvashatók, ahol számos általános és országspecifikus szakmai anyag található: http://www.forintegration.eu/
A projekt az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának (AMIF) lengyelországi nemzeti programja támogatásával valósult meg. A kötetben szereplő vélemények kizárólagos felelőssége a szerzőket terheli. Az Európai Bizottság, valamint a lengyel Belügy- és Közigazgatási Minisztérium nem vállal felelősséget az elemzés tartalmáért, illetve az azokban foglalt információk felhasználásáért.