Mi történik az Ukrajnából menekülőkkel? (frissítve: 2022.05.10.)

2022/02/25
Short description

A Menedék aggódva figyeli az Ukrajnában zajló háborút. Együtt érzünk mindazokkal, akikre szenvedést, félelmet, bizonytalanságot és menekülést hoz az elkövetkező időszak. Posztunkban azt foglaltuk össze, hogy a kormány döntései követően mi történik az Ukrajnából Magyarországra menekülőkkel.

Törzs

[For English click here; last update: 10.05.2022]

[For Ukrainian and Russian; last update: 10.05.2022]

 

1. Kik a menedékesek?

Már az első, 1998-ban hatályba lépett menedékjogi törvény tartalmazta ezt a fogalmat, de azóta még soha nem adott ideiglenes védelmet a magyar kormány. Az ideiglenes védelem uniós jogi kereteit a délszláv események hatására alakította ki az EU a 2001/55/EK irányelv elfogadásával. Ezt ültette át a magyar jogba a 2007-ben elfogadott menedékjogi törvény (2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról).
A menedékjog e formáját azokra az esetekre találták ki, amikor (polgár)háború, az emberi jogok általános/módszeres/durva megsértése miatt tömegesen érkeznek menekülő emberek Magyarországra/az EU-ba, és nincs idő vagy kapacitás, vagy nem célszerű a menekültügyi eljárást lefolytatni (hiszen egyértelmű, mi elől menekülnek). Hasonló helyzetek korábban is fordultak elő, pl. 2015-ben is, de akkor nem döntött úgy sem Magyarország, sem az EU, hogy alkalmazza az ideiglenes védelmet.

2. Hogyan lehet alkalmazni az ideiglenes védelmet?

  • az Európai Unió Tanácsa (ahol a tagállamok miniszterei üléseznek) dönthet a 2001/55/EK irányelv alkalmazásáról - ebben az esetben az EU valamennyi tagállama (azaz közös menekültügyi politikában részt vevő tagállama, tehát EU mínusz Írország és Dánia) biztosítja az ideiglenes védelmet vagy
  • a magyar kormány döntése alapján biztosíthat ideiglenes védelmet

A mostani esetben először a kormány döntött, február 24-én megjelent a Magyar Közlönyben az 56/2022. (II. 24.) Korm. rendelet.
2022. március 4-én az Európai Unió ideiglenes védelemre vonatkozó döntése (a Tanács 2022/382 végrehajtási határozata) is megjelent, így a tagállamok kötelesek az ideiglenes védelmet biztosítani. Az uniós döntés végrehajtására a kormány elfogadta a 86/2022. (III. 7.) Korm. rendeletet, ez lépett a korábbi szabály helyébe.

3. Kikre vonatkozik az ideiglenes védelem?

Az 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet alapján

  • az Ukrajnában 2022. február 24. előtt tartózkodott ukrán állampolgárok, és
  • az Ukrajnában 2022. február 24. előtt nemzetközi védelemben/ezzel egyenértékű védelemben részesült harmadik országbeli (azaz nem ukrán és nem EU-s tagállami) állampolgárokra 
  • és az előző két csoportba tartozók Ukrajnában 2022. február 24. előtt jelen volt családtagjaira (házastárs, kiskorú gyermek, és azok a családtagok, akik egy háztartásban éltek az elűzetés idején és a menekülő támogatására szorultak)

Azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, de nem tudnak visszatérni a származási országukba, Magyarország nem az uniós jog alapján biztosított ideiglenes védelmet (menedékes státuszt) alkalmazza, hanem az általános szabályok szerint jár el az idegenrendészeti hatóság. Az uniós jog viszont azt előírja, hogy Magyarország nekik is köteles védelmet biztosítani, ha nem az uniós jog, akkor a magyar jog alapján.

4. Meddig tart az ideiglenes védelem?

  • Ha az EU döntése alapján biztosítják a tagállamok, akkor legalább egy évig (szükség szerint hosszabbítható)
  • Ha a kormány döntése alapján biztosítja Magyarország, akkor a kormány döntésében foglaltak szerint.

A 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig, 2022. június 1-ig van hatályban. Az uniós jog szerint egy évig kell az ideiglenes védelmet biztosítani, emiatt majd a kormánynak döntenie kell a hosszabbításról.

5. Mi az ideiglenes védelem tartalma - mik a menedékesek jogai?

A menedékesek jogosultak:

  • személyazonosító okmányra,
  • tartózkodási engedélyre (amin a tartózkodási hely is rajta van)
  • munkát végezni (már a menedékes státuszt kérelmező is) engedély nélkül
  • a magyar hatóság által fenntartott befogadó állomáson lakni a védelem időtartama alatt, ott ellátást kapni
  • egészségügyi ellátásra (jogszabály határozza meg a tartalmát
  • (alap-, középfokú) oktatási-nevelési költségeik megtérítésére (és az oktatási, nevelési intézménybe utazás költségeinek megtérítésére)
  • utazási költségtérítésre (a hatósági eljárás, egészségügyi ellátás, integrációs szolgáltatás igénybevétele, munkakeresés, munkavégzés miatti utazások költségeinek megtérítése)
  • okmányai fordítási költségének megtérítésére
  • Magyarország végleges elhagyásának támogatására 
  • 520 órás ingyenes magyar nyelvoktatásra
  • rendszeres létfenntartási támogatásra, ennek összege havi 22.800 Ft felnőtteknek, 13.700 Ft gyerekeknek, feltétel viszont, hogy a kormányhivatalban jelenjen meg, és a kormányhivatal által felkínált állást fogadja el (kivétel: ha már talált munkát, vagy ha 3 évesnél fiatalabb gyereket gondoz, vagy ha még nincs 18 éves, és nappali tagozatos iskolában tanul). 
  • mivel a tartózkodási engedély 3 hónapnál hosszabb időre kell, hogy szóljon, a tanköteles korú gyerekek a magyar állampolgár gyerekkel azonos módon jogosultak iskolába járni
  • a menedékesek gyerekei járhatnak bölcsődébe, óvodába

Az uniós és a magyar jog egyértelműsíti, hogy a menedékes státusz „nem érinti” a menekültként elismerést, tehát a menedékesek kérhetik, hogy menekültként ismerjék el őket. 

6. Mi a helyzet az Ukrajnából elmenekült magyar állampolgárokkal?

Az elmúlt napok megmutatták, hogy hiába lennének ugyanolyan jogai az Ukrajnában élő külhoni állampolgároknak, mint a Magyarországon élőknek, a magyar szabályok miatt nem tudják igénybe venni ugyanazokat az egészségügyi, szociális ellátásokat.

Több civil szervezet, így a Menedék Egyesület figyelemfelhívása után a kormány úgy döntött, hogy a menedékeseket megillető, az 5. pontban felsorolt jogok az Ukrajnából elmenekülni kényszerült magyar állampolgároknak is járnak, hacsak nem jogosultak még kedvezőbb bánásmódra (pl. minden esetben engedély nélkül dolgozhatnak). Ez előrelépést jelent pl. az egészségügyi ellátás területén. Rájuk is vonatkozik, hogy a rendszeres létfenntartási támogatást a kormányhivatalban igényelhetik, feltétel viszont, hogy a kormányhivatalban jelenjenek meg, és a kormányhivatal által felkínált állást fogadják el (kivétel: ha már találtak munkát, vagy ha 3 évesnél fiatalabb gyereket gondoznak, vagy ha 18 év alattiként nappali tagozatos iskolában tanulnak). 

7. A menekülőket foglalkoztató munkáltatók támogatása

Az a munkáltató, aki 2022. február 24. óta Magyarországra menekült ukrán vagy ukrán-magyar állampolgárt foglalkoztat legalább heti 20 órában, a szállás és a munkába járás költségeihez támogatást igényelhet a kormányhivataltól (feltétel, hogy a munkáltató biztosítsa a munkába járást és biztosítson megfelelő szállást is a dolgozónak, és, ha Magyarországon vannak, a családjának is). A támogatás meghatározott esetekben a 2022. február 24. előtt Magyarországra érkezett ukrán állampolgárok után is igényelhető.

A Menedék több, mint 25 éves tapasztalatával készen áll segítséget nyújtani azoknak, akik Ukrajnából menekülnek és akik már Magyarországon vannak, és nem tudnak Ukrajnába visszatérni.