Új kiadvány a NIEM (Nemzeti Integrációt Értékelő Mechanizmus) projektben! Megjelent a második összehasonlító jelentés, ami a nemzetközi védelemben részesítettek integrációjában a 2019-ben megjelent kiinduló jelentéshez képest a 2017-2019. között bekövetkezett változásokat mutatja be.
Megjelent a “The European benchmark for refugee integration. Evaluation 1” (A menekültügyi integráció európai referenciája. 1. értékelés) című kiadvány.
A NIEM a National Integration Evaluation Mechanism, a nemzeti integrációértékelő mechanizmus rövidítése, és egy többéves projektet takar, aminek a célja a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) integrációjának mérhetővé, összehasonlíthatóvá tétele, és az integráció elősegítésére irányuló javaslatok kidolgozása – itt olvashattok róla többet: http://www.forintegration.eu/
Magyarország részéről a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület vesz részt a projektben. A tavalyi első nagy lépés, a kiinduló jelentés után elkészült a 2017-19 között eltelt időszakban bekövetkezett változásokat értékelő jelentés, ami 13 EU-tagállamban, köztük Magyarországon értékeli a menekültek, oltalmazottak integrációját összehasonlító, indikátor-alapú elemzés segítségével.
Mik a főbb megállapítások, mi változott 2017-19 között?
- Alapvetően nem voltak nagy változások a projektben részt vevő államokban: a 13 állam eredményeit összesítve a szakpolitikai keretek megalkotásában, a megvalósítás és együttműködés terén volt némi pozitív előrelépés. E kedvező változások leginkább négy résztvevő tagállamnak Franciaországnak, Litvániának, Lettországnak és Szlovéniának köszönhetők.
- Sajnos továbbra is nagyon ritka, hogy a menekültek (és oltalmazottak) teljes mértékben kedvező feltételekkel találkoznak a társadalmi integrációjuk során, az élet bármely területén, és (Lengyelország és Franciaország kivételével) a menekültek és oltalmazottak jogai közötti különbségek sem csökkentek.
- A legnagyobb különbségek a menekültek, oltalmazottak társadalmi beilleszkedését támogató szakpolitikák és a valamennyi érintettet (állami, önkormányzati szereplők, civil szervezetek és maguk a menekültek, oltalmazottak) magában foglaló együttműködés területén vannak.
- Bár alapvető változások nem voltak, egyes tagállamokban kedvezőbb lett a helyzet: leginkább Litvániában, Franciaországban, majd Lettországban és Szlovéniában következtek be pozitív változások.
- Sajnos, voltak olyan tagállamok, amelyekben romlott a menekültek, oltalmazottak integrációjának helyzete –, leginkább Romániában és Olaszországban történtek kedvezőtlen változások, de Magyarországon sajnálatos módon ez a helyzet.
- A tagállamok összesített teljesítményét nézve a szociális biztonság, munkavállalás és az oktatás terén volt a legtöbb kedvező fejlemény. A tartózkodás, a lakhatás és az egészségügy azok a területek, ahol leginkább romlott a helyzet – így történt Magyarországon is.
- Továbbra is igaz, hogy a tagállamok általánosságban jobban teljesítenek a jogok biztosítása, jogegyenlőség, mint az esélyegyenlőség, az integráció aktív elősegítése terén. Ez Magyarországra is igaz, ahol a menedékjogi törvény előírja, hogy a menekülteket a magyar állampolgárok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik, de nincsen a külföldiek, köztük a menekültek integrációját elősegítő állami szakpolitika.
- A legtöbb kormányzat nem működik együtt a civil társadalommal vagy a helyi önkormányzatokkal annak érdekében, hogy partnerségben alakítsák ki és fejlesszék integrációs szakpolitikáikat – Magyarország 2020-ig tartó Migrációs Stratégiája tartalmaz a külföldiek integrációjára vonatkozó célkitűzéseket, de sajnos, nincs külön integrációs stratégia sem országos, sem helyi szinten.
A projektet az Európai Unió és a Visegrádi Alap támogatja.
A jelentés angol nyelven, a csatolmányban olvasható.