A Magyarországon foglalkoztatott külföldiek munkaerőpiaci kizsákmányolása.
Forrás: Bortnyik Sándor: Vörös gyár, Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria
Az elmúlt hetekben több olyan cikk jelent meg a sajtóban, ami különböző szempontok alapján részletesen foglalkozik a Magyarországon munkát vállaló külföldiek helyzetével, illetve a befogadó társadalom reakciójával.
A legújabb hírek arról a szomorú esetről számolnak be, aminek során két külföldi munkavállaló veszítette életét egy szigetszentmiklósi gyárban.
Az esetről szóló cikkekből kiderül, hogy a betanított munkás, aki a baleset egyik áldozata, és aki a balesetet okozta, nem beszélt magyarul. A későbbi tényfeltáró anyagok rámutattak, hogy a balesetben felrobbant gép javításáról szóló útmutatók sem magyarul, sem az általa beszélt ukrán nyelven nem voltak elérhetőek. Emellett elmaradt a munkások betanítása, és a megelőző kockázatértékelés sem volt teljeskörű.
Magyarországon jelenleg sok külföldi helyezkedik el gyárakban betanított munkásként, és ez a szám a júniusban elfogadott ún. vendégmunkás törvény hatálybalépésével várhatóan tovább fog emelkedni. Sok hazánkba érkező külföldinek korlátozottak az elhelyezkedési lehetőségei, hiszen a magyar nyelv ismerete a legtöbb állásnál alapfeltétel. Emellett például az Ukrajnából érkezettek (de más, hazánkba érkező külföldiek is) sokszor angolul sem vagy csak alapszinten beszélnek, így tovább szűkülnek a lehetőségeik. Így ezek a munkavállalók könnyen kiszolgáltatottá válnak az őket foglalkoztató gyáraknak: a fentebb ismertetett nyelvi korlátok miatt sokszor nem válogathatnak az állások között. Akik pedig tartózkodási engedéllyel vannak Magyarországon, őket ez is köti, hiszen a legális tartózkodásuk a munkahelyüktől függ (a munkavállalási tartózkodási engedély egy konkrét munkavállalónál jogosít munkavégzésre, egy esetleges munkahely-váltással újra kell kezdeni az engedélyezési eljárást). A nyelvi nehézségek azonban nem csak ennyiben lehetnek korlátozók: a munkavállalók gyakran magyar nyelvű szerződéseket írnak alá, magyar nyelvű bérmódosításról szóló papírokat kapnak, és magyar nyelvű feliratokkal találkoznak a gyárban is. A gyárak és más munkahelyek általában úgy hidalják át ezt a problémát, hogy alkalmaznak olyan embereket, akik az ukrán vagy más külföldi munkavállalók által beszélt nyelv mellett magyarul is tudnak. A kommunikáció így gyakran központosul, és emiatt lelassul. Más esetekben a munkavállalói kommunikáció a munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történik, ahol szintén egy-két kapcsolattartó végzi ezt a tevékenységet, akik viszont a mindennapi munkáról nem tudnak felvilágosítást adni. A külföldi munkavállalók sokszor elvesznek a háromszereplőssé bővült kapcsolatrendszerben, és így még inkább sérülékennyé válnak a kizsákmányolással szemben.
A külföldről érkező munkavállalókat sajnos sok országban „másodrendűként” kezelik: tavaly olvashattunk a katari futball világbajnokság előkészítő munkálatai közben életüket vesztett vendégmunkásokról.
A külföldi munkavállalók sokkal könnyebben válnak a kizsákmányolás áldozataivá, ezért nagyon fontos odafigyelnünk rájuk. A Menedék Egyesületnél már 28 éve segítjük a hazánkba érkező külföldieket, ami magában foglalja mind a munkakeresést, a munkahelyen felmerülő problémák kezelését és az ezzel kapcsolatos interkulturális különbségek áthidalását is. Emellett 2022 májusa óta van egy kifejezett munkaerőpiaci kizsákmányolás ellen irányuló projektünk, amelynek az egyes esetek kezelése mellett a figyelemfelhívás és a társadalmi tudatosság-növelés is a célja. Ezen kívül tapasztalt tréner kollégáink interkulturális kompetencianövelő tréningeket és munkáltatók számára workshopokat tartanak, elősegítve ezzel a kommunikáció gördülékenyebbé válását.
A fent leírtakon kívül más területeken is érintheti a külföldi munkavállalókat a kizsákmányolás - mivel kisebb a helyismeretük, könnyebb visszaélni a jogaikkal: nem feltétlenül vannak tisztában sokan azzal, hogy milyen munkavállalói jogaik vannak, mennyi szabadnap jár nekik, hogyan lehet túlórát elrendelni, stb. Ezek mellett veszélyes egy külföldi munkavállaló számára a dokumentáció hiánya és “szürke zónában” foglalkoztatás is.
Kiemelten fontosnak tartjuk az interkulturális mediációt, a nyelvi és kulturális különbségek áthidalása azért is fontos, mert a külföldi munkavállalók biztonságos munkavállalása és a befogadó társadalomba történő integrációja a munkáltatók számára is előnyös folyamat: enyhíti a munkaerőhiányt, a hiányszakmákban is fel tudnak tölteni sok munkahelyet, emellett a munkahelyi sokszínűség és ennek kiaknázása pozitív hatással lehet az ott dolgozókra.
Emiatt kiemelten fontosnak gondoljuk, hogy a munkáltatók nagy hangsúlyt fektessenek a külföldi munkavállalók biztonságos foglalkoztatására, legyen az akár fizikai biztonság, akár mentális jóllét.
A befogadó társadalom reakciójával is nagyon fontos foglalkozni, hiszen sok cikk jelent meg a magyar sajtóban arról, hogy egyre többen adnak hangot annak: nem szeretnék, ha sok külföldi lakna a közelükben. A legújabb ilyen hírek Hajdúszoboszlóról szólnak, de más településeken is terjengtek már különböző, újra és újra felmerülő pletykák, amik azt hivatottak érzékeltetni, hogy az ott dolgozó külföldiek nem tudnak beilleszkedni, vagy a magyar szokásokat nem tisztelő „vademberek”. Az ilyen történetekről hamar megállapítható, hogy semmilyen igazságtartalmuk nincs, ahogy Hajdúszoboszlón is kiderült, valójában egyetlen rendőrségi bejelentést sem tettek az ott dolgozó külföldiek ellen - azonban a közhangulatot erősen befolyásolni tudják ezek a félinformációk vagy pletykák. A jelenlegi helyzetben, amikor várhatóan emelkedni fog a külföldi foglalkoztatottak száma, egyúttal az elmúlt évek migrációellenes politikai kommunikációja is nagy befolyással volt az emberekre, fontosnak gondoljuk, hogy a vállalatok, akik külföldieket foglalkoztatnak, helyezzenek nagy hangsúlyt az interkulturális tudatosság-növelésre, így a saját magyar munkavállalóik és az ott dolgozó külföldiek, illetve az adott település lakói is profitálhatnak a folyamatból, hiszen a sokszínűség és az interkulturális tudatosság hasznára válhatnak a településnek.