Állítsák le a menedékkérők visszaküldését Görögországba

Brüsszel, 2010. október 29. Az EU kormányokhoz címzett levelében az ECRE (Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa) és tagszervezetei Európa szerte arra kérték fel az EU tagállamokat, hogy kövessék Belgium, az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia példáját, amelyek felfüggesztették a menedékkérők visszaküldését Görögországba és nemzeti szinten elemzik az eseteket. “Az Európai Határőrizeti Ügynökség, a Frontex határőröket fog küldeni Görögországba azzal a céllal, hogy segítsenek feltartóztatni a Törökország felől, a szárazföldi határokon érkező migrációt. Ugyanakkor, a tagállamok többsége paradox módon egyszerre járul hozzá jelentős anyagi eszközökkel a Frontex működéséhez, és gyakorol növekvő nyomást a görög menekültügyi rendszerre azzal. hogy oda küldik vissza menedékkérőket. Az európai államoknak komolyan kell venniük az uniós szolidaritást” mondta Bjarte Vandvik, az ECRE főtitkára. Görögország megsérti a menekültek jogait: a bizonyíték Görögországban a nemzetközi védelemre szorulóknak arra sincs lehetőségük, hogy menedékkérelmüket érdemben megvizsgálják. Jelenleg több mint 52.000 függő menedékkérelmet kell a görög hatóságoknak megvizsgálni. Athénban, az ország legfőbb menekültügyi központjában ezzel szemben hetente mindössze körülbelül 20 kérelmet fogadnak be. Azon kevesek közül, akiknek sikerül menekültkérelmet előterjeszteniük Görögországban szinte senkinek sincs esélye arra, hogy menekültként elismerjék. 2009-ben gyakorlatilag senki sem (a kérelmezők 0,3%-a) kapott nemzetközi védelmet Görögországban. Például, amíg Görögországban egyetlen iraki menedékkérőt sem ismertek el menekültként, addig Németországban az iraki menedékkérők 77%-a részesült nemzetközi védelemben. A görög menekültügyi rendszer működésképtelenségét alátámasztó, meggyőző erejű bizonyítékok mára kezdik érdemben befolyásolni az európai kormányok menekültügyi politikáját. Belgium (2010. október 10-étől), Norvégia (2010. október 15-étől), az Egyesült Királyság (2010. szeptember 17-étől) és Izland (2010. október 14-étől) már beszüntette a menedékkérők Görögországba való visszaküldését. Úgy döntöttek, hogy az eseteket saját államukban fogják érdemben elbírálni. Hollandia (2010 október 6-a óta) felfüggeszti az átadást mindazok esetén, akik jogorvoslattal élnek a Görögországba való visszaküldést elrendelő határozattal szemben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kinyilvánította , hogy átmenetileg minden olyan átadást felfüggeszt, ahol a menedékkérő megtámadta a görögországi átadásról szóló döntést. A múlt héten Manfred Novak, az ENSZ kínzásellenes különmegbízottja megerősítette: hatalmas nehézségekkel jár hozzáférni a görög menekültügyi eljáráshoz, valamint a migránsok és menedékkérők fogvatartási körülményei Görögországban rendkívül rosszak. Ezen felismerések következéseképp az ENSZ is felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba és tárgyalja újra a Dublin II Rendeletet. Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberjogi biztosa felszólalásában a menedékkérők rendkívül nehéz életkörülményei miatt szintén a görögországi átadások felfüggesztésére szólítja fel a tagállamokat. A Dublin rendszeren változtatni kell – Itt a lehetőség Az Európai Bizottság, az EU tagállamok kormányai és az Európai Parlament jelenleg a „dublini rendszer” reformjáról tárgyal. Az ECRE a Dublini Rendelet teljes felülvizsgálatát szorgalmazza, mert jelenleg lehetséges, hogy a menekülteket olyan tagállamba küldjék vissza, amely nem biztosít megfelelő védelmet. A helyes irányba tett első lépésként az ECRE támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely lehetővé teszi, hogy az átadást felfüggesszék azon esetekben, amikor olyan országba küldenék vissza a menedékkérőt, amely nem tudja biztosítani a kérelem alapos és jó színvonalú vizsgálatát, illetve a megfelelő befogadási körülményeket. A felfüggesztést további támogató intézkedéseknek kell kísérniük,, amelyek célja az adott tagállam menekültügyi helyzetének fejlesztése. Eddig csak kevés tagállam állította le a görögországi átadásokat. A létrehozandó közös, európai felfüggesztési mechanizmus eredményeképp a tagállamok a felelősségmegosztás elve szerint, következetesen cselekednének. A Dublini Rendelet szerint főszabályként az az EU tagállam felelős a menedékkérelem elbírálásáért, amelynek területére a menedékkérő elsőként lépett be. Világossá vált azonban, hogy ez a rendszer működésképtelen mind a tagállamok, mind a nemzetközi védelemre szorulók tekintetében. A jelenlegi rendszer fokozott nyomást gyakorol azon tagállamokra, amelyek az Unió külső határán helyezkednek el, és nem biztosítja a menedékkérők jogainak teljeskörű védelmét, mivel nem veszi figyelembe, hogy a menedékkérők elismerésének esélyei jelentősen különböznek az EU tagállamokon belül. További információ - a Dublini Egyezménnyel kapcsolatos további információért, lásd ECRE, Sharing Responsibility for Refugee Protection in Europe: Dublin Reconsidered, elérhető itt: http://www.ecre.org/resources/policy_papers/1058 és ECRE, Comments on the European Commission Proposal to recast the Dublin Regulation, elérhető itt: http://www.ecre.org/resources/policy_papers/1342 - Az ECRE támogatja Görögország törekvéseit a menekültügyi rendszer átalakítása érdekében. További információért a Működési terv a görögországi menekültügyi és migrációs menedzsmentről, lásd: http://www.ydt.gr/index.php?option=ozo_content&lang=EN&perform=view&id=3246&Itemid=443 - A Menekültek és Száműzottek Európai Tanácsa (ECRE) egy olyan nemzetközi hálózat amely 30 európai országban működő, 68 menekülteket segítő civil szervezetet egyesít, amelyek a menekültek védelméért és tiszteletben tartásáért dolgoznak. www.ecre.org Kapcsolat : Ana Fontal ECRE Media Officer afontal@ecre.org +32 (0) 2 212 08 12 +32 (0) 495 241 316 Maria Hennessy ECRE Advocacy Officer mhennessy@ecre.org +32 (0) 2 212 0819