A NIEM „hídépítésre”, azaz a nemzetközi védelemben részesülők, vagy más bevándorló hátterű csoportok és a helyi társadalom közötti kapcsolatra fókuszáló indikátorai elsősorban a nemzeti, az intézményekre építő folyamatokra fókuszálnak. Mivel Magyarországon kormányzati szinten ezek a folyamatok sokszor nehezen összeegyeztethetőek az Európai Uniós célkitűzésekkel, ezért kiemelten fontos a helyi kezdeményezések, alulról építkező civil szervezetek szerepe.
A 2013-ban elfogadott ún. Migrációs Stratégia, azaz a 2014–2020. ciklusra vonatkozó, az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz (MMIA) tartozó stratégiai terve kiemelte a civil szervezetek fontosságát, valamint azt, hogy nemzetközi védelemben részesülők érdekvédelmi csoportjainak részt kell venniük a róluk szóló döntések meghozatalában. Az ezzel kapcsolatos célkitűzésekben szerepelt egy Integrációs Fórum létrehozása, ahol ezek a csoportok is kinyilváníthatják álláspontjukat. Ez a fórum viszont soha nem jött létre, sőt, 2018-ban a magyar állam elzárta a menekültsegítéssel kapcsolatos állami, és az MMIA-n keresztül hozzáférhető uniós forrásokat a civil szervezetek elől.
A menekülteket segítő szervezetek jelentős része a többségi társadalom tagjaiból áll. A témával korábban is foglalkozó civil szervezetek (pl. Menedék Egyesület) mellett a 2015-ös menekültválság nyomán megjelentek új, a menekülteket segítő mozgalmak (MigSzol, Migration Aid), amelyek közül néhány formális szervezetté vált, néhány informális csoportként működött tovább. Emellett pedig olyan szereplők is beléptek a menekültsegítés területére, amelyek korábban nem, vagy kevésbé foglalkoztak ezzel: a Közép-Európai Egyetem oktatási programja és több egyházi, vagy egyházhoz kötődő szervezet érdemel említést.
A bevándorlók által alapított szervezeteket egy 2008-as és 2012-es kutatás vizsgálta utoljára, ezek alapján 150 körül volt az ilyen egyesületek száma. Budapesten a legnagyobb csoportot a határon túli magyarokból álló szervezetek adták, országosan a kelet-ázsiai és a közel-keleti közösségek szervezetei jelentették a legnagyobb csoportot. Jellemző profiljuk kulturális és vallási volt, a szociális és jogvédelmi funkció kevésbé volt jelentős. Feltehető, hogy ez az általános megállapítás továbbra is helytálló. A menekültek által létrehozott szervezetek közül a Next Step Egyesület a legnagyobb, amely viszont épp a szociális és a jogi kérdések terén aktív.
A nemzetközi védelemben részesülők jelentős része tranzitországként gondol Magyarországra, ennek jelentős hatása van a részvétel szempontjából is: egyrészt kis létszámú populációról van szó, másrészt az önszerveződésre fordítandó energia és az azzal járó kockázatok nem feltétlenül kifizetődőek, ha a résztvevők hosszú távon nem akarnak az országban maradni. Éppen ezért a tisztán, vagy nagyrészt menekült hátterű szervezetek nagyon ritkák.
A civil részvétel ugyanakkor igen hasznos a társadalmi integráció szempontjából, így egy integratív menekültügyi és migrációs politikának célja lehetne az, hogy integrációs programokat indítson, és ezekbe az önkormányzatokat és a civil szervezeteket is vonja be. Helyi szinten fontos lenne a menekültek közösségeinek erősítése szervezet- és közösségfejlesztő eszközökkel, továbbá olyan oktatási programok indítása, amelyek a menekültek csoportjait és a többségi társadalom fogékony csoportjait, például az egyetemi hallgatókat összekötik egymással. A menekültek számára önkéntesmunka-lehetőség és gyakornoki pozíciók biztosítása, illetve a különböző többségi, illetve bevándorló hátterű szervezetek közötti kapcsolat facilitálása segíthetné az egyéni és közösségi integrációt.