A magyar kormány 2013-ban, amikor még a migráció és menekültügy nem állt a politika és a propaganda fókuszában, egy komplex és az európai normáknak megfelelő stratégiai dokumentumot készített. Magyarország Migrációs Stratégiája fontos és releváns intézkedéseket célzott meg, és ezekhez az Európai Unió forrásokat is biztosított (volna). A stratégia kilenc általános és negyvenegy részletes célkitűzést sorolt fel a Magyarországon élő összes külföldire vonatkozóan, amelyek között a menekültek társadalmi integrációja is kiemelt helyen szerepelt.
A Migrációs Stratégia előírta, hogy Magyarországnak legyen egy Integrációs Stratégiája is, aminek megalkotásában az itt élő külföldiek is részt vehetnek. Célként határozta meg az interkulturális nevelés erősítését, a menekültek felső- és felnőttoktatásának támogatását, a számukra biztosítandó magyar nyelvi képzést, illetve a külföldön szerzett képesítéseik elismerését. Speciális programokat szorgalmazott a menekültek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése és lakhatásuk támogatása érdekében. Célzottan segítette volna a sérülékeny csoportokat (pl. idős, fogyatékos vagy kísérő nélküli kiskorú menekültek) és fejlesztette volna a társadalmi párbeszédet.
Sajnos ezekből a célokból szinte semmi nem valósult meg, mivel a kormány 2015-öt követően a saját korábbi Migrációs Stratégiáját figyelmen kívül hagyva leépítette a migránsokat és menekülteket támogató intézményeket, és még az EU-s forrásokat is inkább veszni hagyta, mint hogy azokat civil szervezetek a fenti stratégiai célok elérésére fordítsák.
A 2013-as Migrációs Stratégia céljai emiatt még mindig relevánsak, az azokban foglaltak végrehajtására továbbra is nagy szükség lenne.