Bár a magyar társadalomban az idegenellenesek aránya 2010-től folyamatosan nőtt, 2015-ben mégis történt egy érdekes eset. A TÁRKI adatai szerint akkor, amikor a menekültek ténylegesen nagy számban megérkeztek az országba, az idegenellenesség átmenetileg lecsökkent. Ennek oka az lehetett, hogy a magyar emberek a saját szemükkel látták azt, hogy milyen helyzetbe kerültek a menekült családok, és szolidaritást kezdtek érezni. Miután a menekültek nagy része távozott, a menekültellenes politikai diskurzus pedig erősödött, az idegenellenesek aránya újból megnőtt, sőt, magasabb lett, mint előtte bármikor.
A European Social Survey 2016-os adatai szerint a magyar válaszadók menekültekkel szembeni elutasítása egy ötös skálán általában 3 és 4 közötti értékeket vett fel (0 = abszolút nem elutasító, 5 = abszolút elutasító), de fontos különbségek láthatóak aszerint, hogy pl. van-e munkája a válaszadónak, vagy hogy hol lakik és milyen iskolai végzettséggel bír. Aki dolgozik, azok között nagyobb a menekülteket elutasítók aránya, ami a munkahely elvesztéséhez fűződő félelemre utalhat. A kertvárosban, agglomerációban élők befogadóbbak, mint az egyéb településeken élők. A legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségűek valamivel befogadóbbak, mint azok, akik közepes szintű végzettséggel rendelkeznek.