A Magyarországon nemzetközi védelem alatt állók számára a lakhatás terén nyújtott állami támogatások köre jelenleg nem különbözik a magyar állampolgárok számára elérhető támogatásoktól.
Ezek ugyanakkor általában rendkívül korlátozottak, illetve leginkább a tehetősebb társadalmi csoportoknak kedveznek.
2008-tól 2016-ig létezett lakhatási támogatás kifejezetten a nemzetközi védelemben részesítettek számára (létfenntartási támogatások, integrációs szerződés), ezek azonban 2018-ra kifutottak, a befogadóállomásokon meglévő helyek lecsökkentek, a segítő szervezeteket támogató EU-s forrásokat (MMIA) pedig nem tette hozzáférhetővé a kormány.
Jelenleg a státusz megszerzése után 30 napig tartózkodhat a nemzetközi védelemben részesített személy a nyílt befogadóállomáson, és ha azalatt nem rendezi a lakhatását, jó eséllyel egy hajléktalanszállóra kerül.
Az önálló lakhatás biztosításában a menekülteknek különös nehézséget okozhat:
- a helyismeret hiánya,
- a nyelvi korlátok miatt szűkösebb információforrások,
- a munkakeresés nehézségei, valamint
- a külföldiekkel szembeni előítéletesség és diszkrimináció.
A magánbérlakások bérleti díjai az elmúlt években rendkívül megnövekedtek, az állami és önkormányzati szociális bérlakások száma pedig alacsony.
A központi kormányzatnak pénzügyi támogatást kéne nyújtania lakhatási programokon keresztül a rászorulóknak. E támogatások elsősorban a segítő szervezetek és önkormányzatok szociális szempontú tulajdonszerzését, illetve a szervezetek által kötött szerződéssel megszervezett lakásbérlet megvalósítását kell, hogy finanszírozzák. Korábban sok forrás áramlott a menekülteket segítő lakhatási programokon keresztül piaci lakástulajdonosokhoz, ami nem fenntartható.
Az önkormányzati bérlakásokat olyan módon is lehet menekülteknek szóló lakhatási programokba integrálni, hogy azokat hosszú távon egy szervezet veszi bérbe és menekült személyek számára biztosít benne lakhatást. Ilyen módon az önkormányzat a szervezettel áll szerződéses viszonyban.
A közvetlen pénzbeli támogatáson kívül a központi kormányzat a szabályozáson keresztül is segíteni tudja a menekültek lakhatását:
- célzott adókedvezmények biztosításával, vagy
- az illetékfizetési kötelezettség elengedésével.
A segítő szervezetek az anyagi támogatáson túl nemcsak adminisztratív jellegű, hanem szakmai támogatást is kaphatnának a központi kormányzat megfelelő szerveitől, vagy iroda kedvezményes bérbe adásával nyújthatna nekik segítséget a kormányzat vagy az önkormányzat.
Fontos a különösen kiszolgáltatott helyzetű menekültcsoportok igényeire is reagálni, mint pl. az egyedül érkező nők. Az ő esetükben indokolt lehet speciális intézményi elhelyezési férőhelyeket fenntartani.
Érdemes lenne azokat a bevándorló közösségeket, informális vagy formális szervezeteket is szisztematikusan feltárni és velük együttműködést kezdeményezni, amelyek szerepet játszanak/játszottak a magyarországi menekültek lakhatásának javításában.