A magyar közoktatási rendszer az európai sereghajtók között van a külföldi (migráns és menekült) tanulók számára nyújtott integrációs lehetőségek és támogatások tekintetében. Jogosultságuk (sőt, kötelezettségük) ugyan van a közoktatásban való részvételre, de az esélyegyenlőséget biztosító támogatások, célzott programok hiányoznak. Magyar nyelvi felzárkózásukat nem segíti a rendszer (és az anyanyelven történő oktatás sem megoldott). Emiatt továbbtanulásuk sikere is kétséges.
A szakpolitikai szabályozás hiányában a menekült gyerekek és tanulók integrációjának elősegítésére néhány oktatási intézményben, valamint civil és egyházi szervezetek célzott programjaiban alakultak ki jó gyakorlatok. Ezeket az Oktatási Minisztérium 2005-ös ajánlásai, illetve a külföldi gyerekek után egykoron járó speciális támogatások segítették, amelyek lehetőséget és plusz forrást adhattak a menekült és migráns hátterű tanulók szakszerű támogatásához. Más programokat az Európai Unió pályázati forrásai tettek lehetővé (EIA, EMA, MMIA), ezekből azonban oktatási célokra 2015 után már nem, vagy csak alig juttatott a magyar állam. Az ENSZ és egyéb nemzetközi donorok támogatásával néhány civil szervezet végez még oktatási profilú tevékenységet menekült gyerekek körében.
Központi koordináció és segítségnyújtás híján az intézményrendszer nem képes arra, hogy speciális szükségletek (pl. nyelvi akadályok) esetén elvégezze a gyerekek iskolaérettségi vagy egyéb speciális nevelési igénnyel kapcsolatos vizsgálatát. A nemzetközi védelemben részesült gyerekek és tanulók előző (akár kibocsátó országbeli, akár az út közben megszerzett) tanulmányainak elfogadása is sokféleképp zajlik. Egyes intézményvezetők elfogadják a tanulók menekültügyi eljárás során tett nyilatkozatát, míg mások különbözeti vizsgát javasolnak, vagy nem veszik figyelembe a befejezett tanulmányokat.
Míg a menekült gyerekek óvodai és általános iskolai hozzáférése többnyire biztosított, addig a középfokú és felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférésük a fentiek miatt nagyon korlátozott. Ront az esélyeken, hogy a tankötelezettségi korhatár 16 év, ez sok esetben a menekült tanulók korai lemorzsolódásához vezet. Az iskoláknak nincs sok eszköze arra, hogy a dolgozni akaró vagy kényszerülő diákokat bent tartsák a rendszerben, és erre hivatkozva nem is mindig vállalják a beiskolázásukat.
Azokban az iskolákban, ahol kevés menekült gyerek jár, inkább jellemző a „hideg integráció” stratégiája, ennek során a pedagógus azt várja, hogy a gyerek majd magától integrálódik az osztályba. Esetenként ez a stratégia beválhat, de látensek maradhatnak a problémák, a menekült gyerek elszigetelődhet.
Van viszont néhány iskola, amely nagyobb létszámban fogadott vagy fogad migráns és menekült diákokat. Ezen intézmények jó gyakorlatai alapján elmondható, hogy a beiratkozással kapcsolatos tájékoztató anyagok lefordítása idegen nyelvekre, a szülőkkel való kapcsolattartás interkulturális szakemberek segítségével, illetve a bekerülést és bennmaradást segítő felkészítő, mentoráló jellegű (sokszor önkéntes) foglalkozások nagyban segíthetik a menekült vagy migráns hátterű gyerekek iskolai integrációját. Rendkívül hasznos, ha magyar mint idegen nyelv (MID) tanár is jelen van az intézményben. A MID-et az órarendbe építve (például magyar irodalom tantárgy helyett, vagy csoportos külön órákon) a tanulók integráltan vehetnek részt az oktatásban. Fontos az értékelés, osztályzás rendjének kidolgozása, illetve a többségi társadalomhoz tartozó tanulók érzékenyítése is.
Rendszerszinten fontos lenne az átfogó szakmai segítségnyújtás (pl. mentorhálózat kialakítása), a menekült gyerekek után az iskoláknak fizetett speciális támogatás, valamint a gyakorló pedagógusok képzése (pl. MID) és menekültspecifikus kurrikulumok beépítése a pedagógusképzésbe. Szükséges lenne az egyértelmű útmutatás a korábbi tanulmányok elfogadását illetően, illetve az intézmények szakmai motiválása a menekült gyerekek fogadására. Hasznos lehetne a tankötelezettség visszaállítása 18 évre, valamint a tudásnak és képességeknek nem a magyar nyelv ismeretére építő felmérése a felvételi eljárások során.