Törzs
Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa 2008. május 16-án együttműködési találkozóra hívta a civil, emberi jogi szervezeteket. Az első találkozó célja, hogy egyeztessék a kisebbségi biztos különböző jogalkotási javaslatait a diszkrimináció-tilalom hatékonyabb érvényesítése és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés érdekében, valamint, hogy a jogvédelem terén szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a közös, ezáltal hatékonyabb együttműködési stratégiák kialakításában.
A kisebbségi biztos a civil szervezetekkel az eddigi, kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelmére korlátozódó kapcsolatát szeretné felváltani egy kölcsönösen hasznos, egymás érdekeit tiszteletben tartó kooperációra, olyan munkakapcsolatra, amelyben egymás autonómiájának, cselekvési szabadságának tiszteletben tartásával, az eddigieknél hatékonyabb együttműködést sikerül majd elérni az emberi jogi sérelmek orvoslása terén.
Az országgyűlési biztosi intézmény egyik alapvető ellentmondása ugyanis, hogy állami szervként kell biztosítania az állam működése feletti külső - sok szempontból akár civilnek is tekinthető - kontrollt. Azonban, a civil szervezetekhez hasonlóan, bár erős vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik, intézkedési jogai - így a javaslattétel, a mediálás, a nyilvánossághoz fordulás joga - lényegében azonosak. A különbség annyi, hogy míg a civil szervezetek élhetnek a perindítás jogával, az ombudsman perbeli képviseletet nem láthat el, illetve beavatkozóként sem vehet részt a bírósági eljárásokban.
Ezzel szemben a hatóságok, közszolgáltatók a vizsgálat során kötelesek együttműködni az országgyűlési biztossal, a kért adatokat, iratokat rendelkezésre kell bocsátaniuk, át kell adniuk- a vizsgálat befejeztével pedig kötelesek érdemben megvitatni az országgyűlési biztos javaslatait, illetve lefolytatni az általa kért vizsgálatot.
Mindezek összehangolása, erősítése érdekében vitatták meg a jövőbeli együttműködés lehetséges módjait a találkozón.