Elérkeztünk a korábbi Facebook posztunkban ígért, a nyolcadikosok földrajz munkafüzetében szereplő feladathoz tartozó érvek, tények megosztásának utolsó fejezetéhez.
Most egyszerre három állítást nézünk meg:
- A menekültek azért jönnek ide, mert itt nem kell dolgozniuk
- Erkölcsi kötelességünk segíteni azokon az embertársainkon, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
- Európa maradjon az európaiaké!
Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a tények és vélemények ismerete fontos, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok számára elérhetőek legyenek olyan hiteles és megbízható források, amelyekből fel tudnak készülni a várható vitákra és beszélgetésekre.
A mellékelt ábrán látható nyolcadikos földrajz munkafüzetében található feladatban szereplő 6 állításból 5 negatív a menekültekre nézve, ez mindenképpen hat az olvasókra, akkor is, ha az olvasást alapos vita követi. Fontos a kritikai gondolkodás erősítése, hogy a kiegyensúlyozott érveléshez hiteles információk álljanak a pedagógusok és a gyerekek rendelkezésre. Vállaljuk, hogy a vitához használható, a pedagógusok számára hasznos információt szolgáltatunk. Nézzük a 4, 5 és 6. állítást.
Vitában felhasználható tények: a fenti állítás kapcsán az alábbi tényekről lehet beszélgetni a gyerekekkel. Természetesen még sok más adatot lehet a témához gyűjteni, ez most egy kóstoló a minőségi vitához.
4. Állítás: A menekültek azért jönnek ide, mert itt nem kell dolgozniuk.
1. A menekültek érkezésének oka a menekülés
A menekültek nem valamiért jönnek, hanem valami elől menekülnek. Az 1951-es menekültügyi egyezmény értelmében menekültnek minősül mindenki, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.
https://www.unhcr.org/hu/237-huinformacioforrasokegyezmenyekmenekultugy…
2. Menekültek a munkaerőpiacon
Az elismert menekülteket, oltalmazottakat a magyar állampolgárok jogai illetik meg szociális, munkavállalási, valamint oktatási tekintetben. (Kivételt csak a státusz megszerzését követően fél évig járó egészségügyi ellátás jelent.) A Magyarországon élő menekültek - ahogy más külföldiek sem - semmilyen plusz támogatást nem kapnak a magyar államtól, önkormányzatoktól a magyarországi életük elindításához, társadalmi integrációjukhoz.
A hazánkba érkező menekültek munkavállalás nélkül nem tudnák eltartani magukat és családjukat. A Menedék Egyesülettel kapcsolatban lévő menekültek túlnyomó többsége azzal fordul hozzánk, hogy segítsünk nekik munkát találni. A 2021-es IKEA által támogatott foglalkoztatási programunk iránt is nagy az érdeklődés. Egy 2016-os, UNHCR által végzett - a menekültek integrációjáról szóló - kutatás szerint, a munkavállalás volt a legfontosabb a megkérdezett menekültek számára..
3. Menekültek munkavállalásának feltételei
A magyarországi jogszabályok szerint a menekültek a magyar állampolgárokkal azonos módon vállalhatnak munkát (kivételeket a közhatalmi funkciókhoz kapcsolódó állások: katona, rendőr, kormánytisztviselő, bíró, stb. jelentenek, ezeket csak magyar állampolgárok tölthetik be). Tehát Magyarország nem folyósít semmiféle külön segélyt menekülteknek: ahogy a magyar embereknek, ugyanúgy a menekülteknek is dolgozniuk kell, ha meg akarnak élni.
http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=42…
5. Állítás: Erkölcsi kötelességünk segíteni azokon az embertársainkon, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
1. Erkölcsi kötelességek a vallási, filozófiai és politikai írásokban
Szinte nincs olyan vallási dokumentum (Biblia, Korán) vagy filozófiai / politikai írás, ami ne térne ki az embernek azon kötelességére, hogy segítsen kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársain. A segítés formája azonban nagyon változó, koronként és vallási / erkölcsi megközelítésként.
2. Az erkölcsi kötelességekről
A fenti erkölcsi kötelesség (mint ahogy sok más erkölcsi kötelesség) nem mindig kikényszeríthető, illetve ésszerű, jogszerű és méltányos érvek mentén korlátozható, megtagadható - tehát nem kényszeríthető ezzel egy ország (társadalom, politikai közösség) arra, hogy az ide igyekvő rászorulókat köteles segítenie.
Az egyén és az állam (társadalom) felelősségének/kötelességének határa egészen máshol húzódik, tehát állami szinten dönthet úgy egy vezetés, hogy segít/nem segít, ugyanakkor az egyének dönthetnek homlokegyenest ellenkezőleg. Külön érdekes felvetés, hogy egyfelől a menekülteket befogadni akaróknak is lehet (legyen?) beleszólásuk az állami politikába (állampolgárként, adófizetőként), másfelől a befogadás iránt kevésbé lelkesek akaratát, preferenciái, és ezen keresztül a társadalom terhelhetőségét is figyelembe kell venni ezen politikák alakításakor.
3. Akik ténylegesen segítenek
Érdemes tudni, hogy az igazán nagy menekültügyi krízisek esetén a befogadó államok általában Magyarországnál jóval szegényebb társadalmak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a menekültek 86%-át a fejlődő országok fogadják be, a legtöbb menekültet befogadó országok listáján Európán kívüli, Magyarországnál szegényebb államok állnak az élen: Törökország, Kolumbia, Pakisztán és Uganda, és csak az ötödik Németország
https://www.unhcr.org/refugee-statistics/
6. Állítás: Európa maradjon az európaiaké!
1. Európa mindig az európaiaké volt, és az is marad.
De mit jelenthet ez? Az európai kultúra ápolását? Az európai gazdaság védelmét? Az európai hatalmi érdekek nemzetközi érvényesítésének feladatát? Érdemes a diákokkal beszélgetni arról, hogy mi Európa, és mit jelent európainak lenni - olyanok, amiben a nyitottság, az integratív és asszimilációs képesség és a folyamatos megújulás képessége a hangsúlyos.
Azokat az európai értékeket, amikre ma büszkék vagyunk, olyan társadalmak, közösségek hozták létre, amelyek nyitottak és heterogének voltak.
2. Szent István intelmei
Szent István intelmeiből érdemes kiemelni ezt a részt: “A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Szoveggyujtemeny-szoveggyu…
3. Európa a világban, gyarmatosítás
Európa évszázadokig kivándorló kontinens volt, európaiak milliói költöztek az amerikai kontinensre és más gyarmatokra. Európa fejlődése, gazdagodása elválaszthatatlan az európai gyarmatosítás történetétől, és ebből az Európán belüli kereskedelem és gazdasági integráció következtében azok az országok is profitáltak, mint Magyarország, amelyeknek nem voltak gyarmataik. Európaiként joggal vagyunk büszkék a kultúránkra és az elért eredményeinkre, de tudnunk kell, hogy ez más kontinensek lakóival folytatott interakciók nyomán alakult így, amelyekben gyakran ők húzták a rövidebbet.
4. Globális egyenlőtlenségek
A szegényebb országokból Európába irányuló migrációt a globális egyenlőtlenségek mozgatják, amelyek létrejöttében az európaiak játszották a főszerepet. Azzal, hogy az Európán kívüli országokból érkező bevándorlóknak munkavállalási, tanulási lehetőséget biztosítunk, nem veszítjük el Európát, az továbbra is az “európaiaké” marad - ugyanakkor a bevándorlók által megtakarított pénz és összegyűjtött tudás az Európán kívüli régiók számára is lehetőséget nyújthat a fejlődésre.