Folytatjuk a nyolcadikosok földrajz munkafüzetében szereplő feladathoz a pedagógusok munkáját segítő érveket, tényeket bemutató sorozatunkat
Bevezetés:
A mellékelt ábrán látható nyolcadikos földrajz munkafüzetében található feladatban szereplő 6 állításból 5 negatív a menekültekre nézve, ez mindenképpen hat az olvasókra, akkor is, ha az olvasást alapos vita követi. A második tételmondat, amit körbejárunk: “A menekültek betegséget terjesztenek”. Ennek az állításnak a kapcsán osztunk meg olyan tartalmat, ami segítheti a pedagógusok munkáját, ha úgy dönt, beszélget a diákokkal a fenti ábra kapcsán. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a tények és vélemények ismerete fontos, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok számára elérhetőek legyenek olyan hiteles és megbízható források, amelyekből fel tudnak készülni a várható vitákra és beszélgetésekre.
Állítás: A menekültek bűnöző életmódot fognak folytatni
A vitában felhasználható tények: a fenti állítás kapcsán az alábbi tényekről lehet beszélgetni a gyerekekkel. Természetesen még sok más adatot lehet a témához gyűjteni, ez most egy kóstoló a minőségi vitához.
1. Egyes adatok szerint a menekülteknek és a bűncselekmények száma között nincs összefüggés.
Több kutatás eredményei szerint nincs összefüggés a menekültek száma és a bűncselekmények száma között. Egy összefoglaló meta-elemzés szerint - amely az Egyesült Államokban 1994–2014 közötti megjelent 51 tanulmányt vizsgált a témában - a bevándorlás kis arányban ugyan, de csökkenti a bűnözés mértékét. Egy 2019-es német tanulmány szerint sincs bizonyíték arra, hogy 2015-ben a migrációs krízis után megnőtt volna a rablások, testi sérülések, nemi erőszakok száma Németországban. Ez a 2016-os adatokra is igaz volt, tehát a 2014-2016 közötti statisztikai adatok összehasonlításánál sem találtak szignifikáns összefüggést a bűncselekmények száma és a menekültek száma között. Más tanulmányok szerint a bevándorlók magasabb aránya a bűnelkövetők között általában ha létezik is, az faji és etnikai diszkriminációnak tudható be. A tanulmányok a bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolatot általában nem vizsgálják, de a kevés létező kutatás szerint a kapcsolat gyenge.
Forrás:
http://ftp.iza.org/dp12469.pdf
https://en.wikipedia.org/wiki/Immigration_and_crime
https://www.researchgate.net/publication/325480186_More_Refugees_More_O…
2. Más adatok szerint a menekültek bizonyos bűncselekmény típusoknál felülreprezentáltak lehetnek
Más tanulmányok szerint egyes bűncselekmény típusok esetében a menekültek felülreprezentáltak, melyet az alábbi okokra vezetnek vissza: rossz életkörülményeik, a fokozottan rájuk hatósági figyelem valamint az eltérő kulturális/viselkedési szokásaik. Szintén német kutatások szerint 2015 és 2016 között 10 százalékkal nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és ezért a növekedésért 90%-ban a fiatal férfi menekültek tehetők felelőssé. Az Eufactcheck adatai szerint pedig a menekültek és menedékkérők aránya a szexuális bántalmazások és agresszív támadások arányában magasan reprezentált.
Forrás:
https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-germany-crime-idUSKB…
https://eufactcheck.eu/factcheck/mostly-true-asylum-seekers-and-refugee…
3. Az igazság pedig az, hogy nincsenek egységes kutatások a témában
Ha valaki jobban “beleássa magát” a témába, azt láthatja, hogy egyrészt nincsenek egységes kutatások a témában, másrészt nincsenek EU-s átfogó adatok sem. Sőt, a migrációs szakirodalom is vegyes megállapításokat tartalmaz a bevándorlás és a bűnözés kapcsolatáról. Egy friss 2019-es tanulmány szerint kifejezetten hiányzik a kutatásokból a migránsok statisztikailag szignifikáns hatásának mérése a bűnözési arány szempontjából.
És miközben számos félelemnek van – vagy lehet – valós alapja, a valóságban a leegyszerűsített változatnál sokkal árnyaltabb a kép, és nem tehetők sommás megállapítások egyik érintett közösség – bevándorlók/állampolgárok – kapcsán sem.
Forrás:https://www.researchgate.net/publication/335218658_Refugee_Waves_and_Cr…;
4. A média gyakran torzítja a migránsok által elkövetett bűncselekmények arányát
A média a migrációt többnyire problémának tünteti fel, a migránsok általában a „sötét oldal”. vagyis bűncselekmények vagy valamilyen problematikus esemény kapcsán hallunk róluk (például rablást követnek el, határsértők stb.). A témában született médiaelemzések szerint a legtöbbet használt nyelvtani fordulat a migránsokkal kapcsolatos hírekben a „Mi” és az „Ők”.
5. Az áldozattá válás jelentős lehet a bevándorlók között
Egyes kutatások szerint jelentős probléma a bevándorlók körében az áldozattá válás is. Bár túlnyomórészt a helyi lakosság érzi fenyegetettnek magát, a brit Migration Advisory Committee (MAC) megbízása alapján készült 2011-es kutatás szerint a kiszolgáltatott helyzetbe kerülő migránsok éppúgy lehetnek áldozatok, mint bűnelkövetők. Emellett többségükben nyilvánvalóan egyszerűen elszenvedői az életüket befolyásoló súlyos eseményeknek, éppen úgy, mint a helyi lakosok.
Forrás: http://real.mtak.hu/62503/1/Migr_bunu_hatasai_2016_full_u.pdf
6. Anómiás állapotok
Érdemes egy másik aspektust is figyelembe venni, miszerint a tömeges menekülés okozta társadalmi változások sokszor anómiás állapotot (a meglévő normarendszer meggyengülését, szétesését) okoznak, ami szintén növeli a kriminalitást mind a menekültek körében, mind pedig a befogadó társadalom velük kapcsolatba kerülő tagjai között.
Forrás: https://www.europeanjournalofscientificresearch.com/issues/PDF/EJSR_152…
7. Hazai adatok
A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozatának 2016-ban megjelent publikációjában olvashatjuk, hogy a 2003 és 2015 közötti statisztikai adatok elemzése alapján a külföldi bűnelkövetők aránya nem változott jelentősen az irreguláris migráció erősödésével (jellemzően 5000 fő körüli átlagos regisztrált).
Míg 2011-ben a legjellemzőbb bűncselekmény a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (477 eset) valamint a közokirathamisítás (202 eset) volt, addig 2015-ben a határzár tiltott átlépése (887 eset), valamint szintén a közokirat-hamisítás (107 eset) volt a legjellemzőbb bűncselekmény. Érdekes ugyanakkor, hogy míg 2011-ben még 41 embercsempészés bűncselekményt regisztráltak a hatóságok, addig 2015-re az esetek száma 20-ra csökkent. Míg az elkövetők nagyobb része 2011-ben ukrán (155), illetőleg szerb (118), valamint kisebb arányban, de még jellemzően afgán (91) és koszovói (80) származású volt, addig 2015-re ez némileg változott: szír (277), afgán (208), iraki (174), koszovói (144), volt a legjellemzőbb elkövető-származás. Ezt a változást részben az a szabályozásbeli változás okozhatta, amely a határzár tiltott átlépését bűncselekménnyé minősítette.
A bevándorlók között éppúgy mint a magyar lakosság tagjai között is nyilvánvalóan találhatóak bűnözők. Ők lehetnek embercsempészek, adott esetben terrorista csoportok tagjai is, vagy akár vagyon elleni bűncselekmények elkövetői is. Sajnálatosan nagyarányú az áldozattá válás is, hiszen itt olyan személyekről van szó, akik idegen országokban, általunk ismeretlen helyek és körülmények között, elszakadva a hazájuktól menekülnek, kiszolgáltatva idegenek jó és rossz szándékának egyaránt. Ide kapcsolódik a helyi hatóságok által történő diszkrimináció, az embertelen bánásmód, valamint a bevándorlók saját, illetve más nemzetiségű/vallású migráns csoportok tevékenysége által történő sértetté válás.
Fent nevezett tanulmány migráció közbiztonsági kockázatait elemezve az alábbi problémákat azonosítja: kulturális konfliktusok; “esélypótló” bűncselekmények, amelyeket a kisebbségi csoportok tagjai követnek el (rendszerint második generációs bevándorlók), illegális migrációs hálózatok, szervezett bűnözés, embercsempészet és emberkereskedelem és okirathamisítás.
Forrás: http://real.mtak.hu/62503/1/Migr_bunu_hatasai_2016_full_u.pdf