Folytatjuk a nyolcadikosok földrajz munkafüzetében szereplő feladathoz a pedagógusok munkáját segítő érveket, tényeket bemutató sorozatunkat.
Bevezetés:
A mellékelt ábrán látható nyolcadikos földrajz munkafüzetében található feladatban szereplő 6 állításból 5 negatív a menekültekre nézve, ez mindenképpen hat az olvasókra, akkor is, ha az olvasást alapos vita követi. A második tételmondat, amit körbejárunk: “A menekültek betegséget terjesztenek”. Ennek az állításnak a kapcsán osztunk meg olyan tartalmat, ami segítheti a pedagógusok munkáját, ha úgy dönt, beszélget a diákokkal a fenti ábra kapcsán. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a tények és vélemények ismerete fontos, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a pedagógusok számára elérhetőek legyenek olyan hiteles és megbízható források, amelyekből fel tudnak készülni a várható vitákra és beszélgetésekre.
Állítás: A menekültek betegségeket terjesztenek.
A vitában felhasználható tények: a fenti állítás kapcsán az alábbi tényekről lehet beszélgetni a gyerekekkel. Természetesen még sok más adatot lehet a témához gyűjteni, ez most egy kóstoló a minőségi vitához.
1. WHO jelentés: alacsony, de van a kockázata annak, hogy a menekültek betegséget terjesztenek EU országokban
A menekültek/migránsok a származási országukban kiszolgáltatottak lehetnek a fertőző betegségekkel szemben az egészségügyi ellátás hiánya vagy a megszakított ellátás miatt, főként ha az érkezési országban is rosszak az életkörülmények. A fennálló adatok szerint a WHO által vizsgált európai régiójában nagyon alacsony a menekültek/migránsok fertőző betegségek terjedésének kockázata. Az adatok szerint leginkább a tuberkulózis (TB) előfordulására kell odafigyelni a fenti csoportnál. A hepatitis B vírus (HBV) és a hepatitis C vírus (HCV) fertőzések gyakoribbak bizonyos országokból érkező menekültek és migránsok körében, de ezeknek a fertőzéseknek a előfordulása nagyon különbözik országonként.
A fertőző betegségeknek a fogadó ország lakosságára való terjesztésének kockázata nagyon alacsony, ugyanakkor a menedékkérők és a menekültek körében extra figyelemmel kell szűrővizsgálatokat végezni, főként a rossz életkörülmények és a megfelelő oltások hiánya miatt.
https://www.euro.who.int/de/publications/html/report-on-the-health-of-r…;
https://publichealthreviews.biomedcentral.com/articles/10.1186/s40985-0…
2. A trópusi és parazita fertőzéseket a menekültek/migránsok, valamint a befogadó ország turistái egyaránt tudják terjeszteni.
Azok a trópusi és parazita fertőzések, amelyek Európában általában nem fordulnak elő, a menekültek / migránsok és a turisták révén juthatnak be a régióba, amelyek érintett területekről származnak vagy azokat meglátogatják.
https://www.euro.who.int/de/publications/html/report-on-the-health-of-r…;
3. Az EU területére érkező menekült/migráns lakosság körében a fertőző betegségek kialakulásának kockázata ugyanolyan mértékben áll fenn, mint más EU-lakosság esetében. (A Nemzetközi Migrációs Szervezet kutatása)
2015-ben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) az Európai Bizottsággal közösen egy kiadványt készítettek a menedékkérők egészségügyi vizsgálatáról, benne protokollt is javasoltak az egészségügyi vizsgálatokat végző orvosok, egészségügyi szakemberek számára. Ebben az alábbi linken található, magyar nyelven is megjelent kiadványban szerepelnek a következő megállapítások.
- Az EU/EGT területére érkező migráns lakosság körében a fertőző betegségek kialakulásának kockázata ugyanolyan mértékben áll fenn, mint más EU-lakosság esetében; és néhány esetben ők még sebezhetőbbek lehetnek.
- Éppen ezért fontos, hogy számukra is ugyanolyan szintű védelmet biztosítsunk a fertőző betegségekkel szemben, mint a hazai lakosság számára, beleértve a fertőző betegségek rutin védőoltásokkal történő megelőzését.
- Továbbá, a származási országok, a migráció során érintett országok és a migráció során megtapasztalt állapotok miatt a fertőző betegségek specifikus kockázata is fennállhat.
- Annak a valószínűsége, hogy a jelenlegi migráns lakosság beáramlása miatt az EU/EGT országaiban fertőző betegségek törnek ki, rendkívül alacsony. Nem jelentenek jelentős kockázatot az EU-/EGT-lakosság számára.
https://www.re-health.eea.iom.int/sites/default/files/docs/HandBook/per…
4. Turisták inkább behurcolhatnak veszélyes járványokat, mint menekültek, ám ez nem azt jelenti, hogy egy menekültkrízis ne járna egészségügyi kockázattal.
“Ez a kis jelentőségű veszélyek közé tartozik. Nem véletlen persze, hogy így gondolkodunk, hiszen a határvédelem a történelem során fontos eszköze volt a fertőző betegségek megállításának. Ám napjainkban a gyors helyváltoztatás lehetősége miatt teljesen más a helyzet. Rengetegen utaznak országok és a kontinensek között, épp ezért a migráció az egyik legkevésbé fontos tényező a fertőző betegségek terjedésében. Az elmúlt évtizedekben kitört járványok többnyire országról országra terjedtek ugyan, ám a helyi lakosok hurcolták őket magukkal, miután nagyon gyorsan, egészségügyi szűrések nélkül utaznak.” (Allan Krasnik, az Európai Közegészségügyi Társaság szekcióelnöke a menekültkrízisről, 2015)
https://magyarnarancs.hu/kulpol/kozos-kockazat-96311
5. A menekültek nem közvetlenül a válságövezetekből érkeznek.
Jelenleg Magyarországra nem lehet közvetlenül a válságövezetekből menedékkérőként megérkezni: ahhoz, hogy menedékkérelmet nyújtson be valaki, előtte egy szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén, majd 60 napot várni, hogy a szándéknyilatkozatról döntsön a menekültügyi hatóság. Amennyiben a döntés pozitív, akkor a nagykövetségtől kapnak egy iratot, amivel Magyarországra utazhatnak, és itt adhatják be a menedékkérelmet. Ez azt jelenti, hogy Magyarországra legfeljebb Belgrádból vagy Kijevből hurcolhatnának be betegséget - ráadásul mivel 2020 május végétől, amióta a mostani szabályokat kell alkalmazni, még senkinek nem engedélyezték a magyar hatóságok, hogy menedékkérelmet adjanak így be, így ez most pusztán elmélet. Ugyanakkor előtte sem lehetett pillanatok alatt Magyarországra jutni: a mostani szabályok előtt a tranzitzónákba bezárva töltöttek el hosszú hónapokat a menedékkérők.
6. Amikor sok menekült volt Magyarországon, akkor nem hoztak be betegségeket
Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy egyszerre sok menekülővel találkozhatott a magyar lakosság, és az azóta eltelt időre tekintettel biztosan megállapíthatjuk, nem okoztak járványokat Magyarországon.
7. Nincs elég adat, sokszor nincs egészségügyi szűrés sem a menekültek körében.
Az EU-országok alig több mint fele rendelkezik nemzeti iránymutatásokkal az újonnan érkezett menekültek/migránsok egészségügyi szűrésére. A leggyakoribb szűrési program a tuberkulózis szűrővizsgálat, és az EU-országok csak egyharmada vizsgál más fertőző betegségeket, például hepatitist, HIV-t vagy oltással megelőzhető betegségeket. „Az egészségügyi szolgáltatások további fejlesztése és kutatása nélkül a fertőző betegségek előfordulása a menedékkérőkben és a menekültekben továbbra is inkább spekulációk, mint tények tárgya marad”.
https://publichealthreviews.biomedcentral.com/articles/10.1186/s40985-0…