A Menedék Egyesület a RAISD (Reshaping Attention and Inclusion Strategies for Distinctively vulnerable people among the forcibly displaced) nevű, az Európai Unió Horizont 2020 programjából finanszírozott kutatási és együttműködési projekt keretében azért dolgozik, hogy a hazájukat elhagyni kényszerülők számára professzionális és személyre szabott segítségnyújtási módszereket alakítson ki.
A PROBLÉMA
A világon csaknem 80 millió olyan ember él, aki kénytelen volt elhagyni az otthonát. A kényszerű elvándorlás oka lehet fegyveres konfliktus, terrorizmus, vagy a kisebbségek faji, vallási vagy szexuális irányultság miatti üldöztetése. Ez kimondottan nagy kockázatot jelent a nőkre, gyermekekre, idősekre és fogyatékkal élőkre nézve. A jelenlegi európai és közel-keleti segítségnyújtási programok és stratégiák viszont túl általánosak, és nem veszik figyelembe e sérülékeny csoportok sajátos igényeit, sem az őket érő kihívásokat.
A RAISD PROJEKT CÉLJAI
A projektet, amelyben Spanyolországtól Jordániáig hét ország szakemberei dolgoznak együtt, három fő cél hívta életre:
- A különösen sérülékeny csoportok azonosítása a hazájukat elhagyni kényszerülők között;
- E csoportok sajátos szükségleteinek vizsgálata;
- Személyre szabott ellátási és befogadási stratégiák kialakítása a számukra.
A RAISD konzorcium meggyőződése, hogy a menekültek sérülékenysége az őket körülvevő közegből is ered. Ezért a kutatók kifejlesztettek egy innovatív megközelítést, ami a sérülékenység társadalmi kontextusait vizsgálja. A RAISD célja azon speciális élethelyzetek azonosítása, amelyek esetében a hazájukat elhagyni kényszerülők személyre szabott segítségben részesítendők mind a tranzit-, mind pedig a befogadó országokban.
RAISD MÓDSZERTAN
A projekt fő munkahipotézise az, hogy a hazájukat elhagyni kényszerülők különösen sérülékeny csoportjait úgy lehet megfelelő ellátásban részesíteni, ha az adott sérülékenységi kontextushoz igazodik a befogadásukhoz alkalmazott stratégia. E kontextus meghatározása pedig csak az érintett szereplők tényleges részvételével érhető el.
Ezért az Európai Unió által is ösztönzött „Felelős Kutatás és Innováció” szemléletével végezzük a munkát, hogy minden résztvevő aktívan bekapcsolódjon a tevékenységek megtervezésébe. A kutatás során komplex módszerekkel dolgozunk, melyben kiemelt szerepet kapnak a menekültekkel dolgozó szakemberek, szociális munkások, illetve maguk a nemzetközi védelemben részesülők.
AKCIÓKUTATÁSI EGYSÉGEK
A projekt által létrehozott „Akciókutatási Egységek” olyan multidiszciplináris csoportok, amelyekben különféle szakterületek képviselői dolgoznak a helyi igények és szolgáltatási lehetőségek feltárásán. A projekt hét partnerországában mindeddig összesen 26 akciókutatási találkozóra került sor, amelyeken több, mint 300 meghívott vett részt. Jelentős részük (45%) civil szervezetek képviselője, míg 30%-uk a tudományos, oktatási és kutatási szférából érkezett. A menekültek szervezetei (11%), a politikai döntéshozók (10%), valamint üzleti és ipari képviselők (4%) is részt vettek a munkában. A koronavírus okozta válsághelyzet ellenére a RAISD konzorcium azon dolgozik, hogy jobban bevonja a munkába a hazájukat elhagyni kényszerülők csoportjait, illetve az üzleti, gazdasági szereplők képviselőit.
SÉRÜLÉKENYSÉGI PROFILOK
A projektben összesen 178 interjú készült hazájukat elhagyni kényszerült egyénekkel, illetve 85, a témában érintett szakemberrel. Az interjúk célja az volt, hogy egyes jellemző „profilok” meghatározásával a kutatók jobban megértsék a sérülékenység mintázatait.
A feltárt sérülékenységek igen változatosak, de van néhány közös jellemzőjük, így a menekülés során felmerülő traumák, mint a fizikai és szexuális erőszak, vagy pedig az, ha gyilkosságoknak, kényszermunkának és rabszolgaságnak voltak tanúi. Az érintettek többsége emberkereskedelem és embercsempészet áldozataként hagyta el szülőföldjét, a líbiai táborok és őrzött központok túlélői pedig félelmetes történeteket osztottak meg az ott tapasztalható erőszakról. A háborúk és a szegénység miatti iskolaelhagyás, az oktatás hiánya szintén növeli a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kiszolgáltatottságát. A képzettebb menekültek esélyei általában jobbak, és sikeresebben is integrálódnak a befogadó társadalmakba. A nagycsaládosok fontos kötelessége a családtagok támogatása - akár velük vannak, akár a szülőföldjükön maradtak. A menekülés során viszont számos család szakadt szét, egyes családtagokat meggyilkoltak vagy elraboltak. Ezért gyakoriak a PTSD (poszttraumás stressz) és más pszichés rendellenességek, bár sokan nem beszélnek róla nyíltan. Ezek mind szakszerű, személyre szabott ellátást tesznek szükségessé, hogy a menekültek fel tudják dolgozni a traumákat, és sikeresen beilleszkedhessenek a fogadó társadalomba.
A projekt a közeljövőben ilyen személyre szabott ellátási stratégiát fog kidolgozni.
További információkért látogassa meg a RAISD projekt weboldalát, illetve kövessen bennünket Facebook, Twitter és LinkedIn közösségi média oldalainkon!
A PROJEKT HÁTTERE
A RAISD projekt neve a „Kényszerűségből elvándorlók sérülékeny csoportjait célzó ellátási és befogadási stratégiák átformálása” angol rövidítése.
Ez a projekt az Európai Unió Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Programjának támogatásából jött létre a 822688 sz. támogatási megállapodás alapján.
Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget e leírás elkészítéséért és a benne szereplő tartalomért, mely kizárólag a szerzők véleményét tükrözi. A Bizottság nem tehető felelőssé a leírásban található információk bármilyen felhasználásáért.