Az ezredforduló óta egy ENSZ-határozat nyomán június 20-a a menekültek világnapja, december 18-a pedig a migránsok nemzetközi napja a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezmény alapján.
A világon mintegy 150 millióra becsülik a migráns munkavállalók számát. Noha vannak köztük menekültek és menedékkérők is, többségük olyan, aki kifejezetten munkavállalási céllal érkezett vagy már hosszabb ideje él egy másik országban. Annak ellenére, hogy a téma politikai aktualitása miatt a mai napon több helyen a menekültek helyzetéről olvashatunk, ez a nap arról a 15 magyarországnyi emberről szól, akik idegenként dolgoznak valahol a világban.
Noha számos, magát demokratikusnak tartó, gazdaságilag fejlett migrációs célország a mai napig nem írta alá, a migráns munkavállalók jogainak védelméről szóló egyezményre égető szükség van. A külföldi munkavállalás globális jelenség, és a migráns munkavállalók és családjaik sokszor rendkívül kiszolgáltatott és nehéz helyzetben találják magukat a célországokban. Sok esetben alapvető emberi jogaik sérülnek, amikor méltatlan munkakörülmények között, a hazai munkavállalóknál rosszabb feltételekkel kényszerülnek dolgozni. A legkiszolgáltatottabb helyzetben azok vannak, akiket szabálytalanul foglalkoztatnak; ők gyakran súlyos visszaélések, például emberkereskedelem áldozataivá is válnak.
A nemzetközi migránsoknak közel kétharmada munkavállaló. Két évtized alatt megnégyszereződött a migráns munkavállalók száma: míg 1995-ben 36-42 millió között becsülték a számukat, 2013-ban már több mint 150 milliót regisztráltak.
Az EU-ban foglalkoztatottak közül mintegy 16 millió ember nem abban az országban dolgozik, amelynek állampolgára, ebből közel 8 millió EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból származó munkavállaló. A külföldön dolgozó magyarokról csak becslések vannak. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi becslése minimálisan 268-288 ezerre tette a más uniós tagországokban dolgozó magyarok számát.
Magyarországon az elmúlt évtizedben az EU-n kívüli országokból származó munkavállalók száma jelentősen csökkent. 2015-ben 12 617 harmadik országból származó személy dolgozott Magyarországon, egy évvel korábban még 18 982.
A háztartási alkalmazottak a munka jellegéből fakadóan munkavállalók egyik legsérülékenyebb csoportja. Becslések szerint a magánszemélyek háztartásaiban dolgozók 90 százaléka szerződés és társadalombiztosítás nélkül, tisztázatlan, rosszabb esetben kizsákmányoló munkafeltételekkel dolgozik. A világon 67 (más források szerint 100) millió ember dolgozik háztartási alkalmazottként, akik közül körülbelül 11 és fél millióan migránsok, akik e csoporton belül is még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Az ő jogaik védelmére is született egy ENSZ egyezmény 2011-ben.
A migráns munkavállalással óriási pénzmozgás is jár, ami az elmúlt években folyamatosan nőtt. Míg az ezredfordulón a munkavállalók még csak 126 millárd dollárt utaltak haza, 2016-ban ez a szám már 575 millárd dollárra rúgott. Napjainkban a migráns munkavállalók által hazaküldött pénz a duplája annak, amit a fejlett országok nemzetközi segélyprogramokra költenek világszerte.
A legtöbb pénzt, mintegy 120 milliárd dollárt főleg Amerikából és Szaúd-Arábiából küldik haza elsősorban Kínába és Indiába a migráns dolgozók. A hazautalt jövedelmek a fogadó ország GDP-jéhez viszonyítva is jelentősek. Ebben a vonatkozásban világviszonylatban Kirgizisztán, Nepál, Libéria és Haiti vezet átlagban 30%-os aránnyal. Az EU-ban - egy Eurostat-adat szerint - a magyarok küldik haza a legtöbb pénzt.