2019-ben Magyarországon a menekült státuszért első alkalommal folyamodók egyharmada volt felsőoktatási korú, azaz 18-35 év közötti, tizede pedig középiskolás korú (azaz 14-17 év közötti). Számukra a felsőoktatáshoz való hozzáférés hosszútávú beilleszkedési stratégia lehetne Magyarországon.
A Lisszaboni Egyezményt aláíró államok, így Magyarország is elfogadta a menekültek felsőoktatási integrációja számára nyújtott támogatások, szolgáltatások minimum feltételrendszeréről. Az egyezmény kiemelt pontja a menekültek végzettségének elismertetése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése, illetve a felsőoktatáshoz való hozzáférés támogatása.
A Magyarországon nemzetközi védelemben részesülő személyek felsőoktatáshoz való hozzáférését a hatályos jogszabályok – a magyar állampolgárokkal megegyező módon – biztosítják, de semmilyen államilag támogatott program nem létezik a Magyarországon nemzetközi védelemben részesülők felzárkóztatására, nyelvi képzésére, felsőoktatásba való bekerülésének támogatására.
Az egyetlen ilyen céllal működő program ma Magyarországon a Közép-Európai Egyetem OLive programja. Európai országokban számos más jó gyakorlat létezik a menekültek felsőoktatási részvételének segítésére. Egyes támogatások a bekerülést kvótaszerűen támogatják, míg mások a tehetséggondozáson vagy a szociális juttatásokon keresztül segítik a felsőoktatásba történő bekerülést és bennmaradást.
Fontos lenne a korábbi iskolai végzettségek elismerésének megkönnyítése. A nemzetközi védelemben részesülő személyeknek ugyanis nincs lehetősége a hivatalos kapcsolatfelvételre a saját hazájukkal, ami a felvételi ügyek intézésénél komoly akadályokat jelent. A már bekerült hallgatók esetében az (egyébként számukra is a magyar állampolgárokhoz hasonlóan elérhető) szociális juttatások igényléséhez lehet szükség olyan dokumentumokra, melyeket a származási ország tudna csak kiadni. Mindez a befogadó intézmény oldaláról speciális eljárásrendek kialakítását, és nagyfokú rugalmasságot kívánna.
Bár az elmúlt években nagyban bővült azoknak a felsőoktatásba való bejutást, illetve a felsőoktatásban való tanulást kiemelten támogató állami ösztöndíj programoknak a köre, melyek kifejezetten a nem magyar állampolgárokat célozzák – pl. a Stipendium Hungaricum – ezek azonban nem nyitottak a menekültek számára. A menekültek nem jogosultak a külföldi hallgatóknak járó nyelvi képzésre sem. Ezen programok megnyitása jelentősen javítaná az esélyeiket.
Szükséges lenne pontos statisztikákat készíteni a felsőoktatásban a nemzetközi védelemben részesülők arányára vonatkozóan, majd az adatok alapján célzott programokat tervezni. A végzettséget igazoló dokumentáció hiányossága esetén egységesített eljárásrendet kell kialakítani a helyzet kezelésére, a dokumentumok pótlására, a kompetenciák igazolására. Angol nyelvű online információs rendszer és személyes tájékozódásra nyújtott lehetőségek segíthetnék a felvételizők és a már felvettek orientációját. Célzott programokra van szükség a tanulni kívánó menekültek számára, továbbá interkulturális kompetenciafejlesztésre a hallgatók, az oktatók és az ügyintézők körében is.
A felsőoktatásban való bennmaradást ösztöndíjak, szociális juttatások segíthetnék, emellett pedig nagyon fontos lenne (akár önkéntes hallgatói programok során) információs anyagok készítése-átadása, a tanácsadás, a tolmácsolás és a mentorálás, amelyek segíthetnék a hallgatók integrációját, célzottan kiegészítve a jogi kérdésekre nyújtott segítséggel és mentálhigiénés tanácsadással.