Mivel átfogó hivatalos adatok nincsenek a Magyarországon élő menekültek társadalmi és gazdasági helyzetéről, a Menedék Egyesület megvizsgálta a saját ügyfélkörének adatait. Ez a teljes sokaság kb. 7%-a. Feltételezhető, hogy a Menedéktől segítséget kérők az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetűek, tehát a minta nem reprezentatív.
Az adatok alapján elmondható, hogy a Magyarországon töltött idővel arányosan nő a menekültek magyar nyelvtudása, és az itt szerzett végzettség mértéke, ezzel párhuzamosan pedig az egzisztenciális biztonságuk is. Az egzisztenciális biztonság mindhárom fokmérője: a lakhatási biztonság, a munkaerő-piaci biztonság és a szegénységi küszöb feletti jövedelem is jellemzőbb azok körében, akik régebb óta vannak az országban.
A külföldön szerzett végzettség, és az angol nyelvtudás kevésbé tűnt meghatározó tényezőknek.
A menekült nők nagyobb hányada tekinthető sérülékenynek, kiszolgáltatottabbnak, mint a férfiaknak.
A menekült nők nagyobb arányban élnek családban, és nagyobb arányban biztosított a lakhatásuk mint a menekült férfiak. Viszont kisebb hányaduk dolgozik, mint a férfiaknak, és jellemzőbb rájuk, hogy a szegénységi küszöb alatt élnek.
A sérülékenység oka a menekült nők esetében az lehet, hogy egyedül nevelnek gyereket, vagy hogy családon belüli erőszak áldozatai. A menekült férfiak közül vannak, akik a szexuális orientációjuk miatt kerültek sérülékeny helyzetbe, illetve kiszolgáltatott csoportot alkotnak a kísérő nélkül érkezett kiskorú fiúk.