Az egészségügyi statisztika a kérelmezőket és nemzetközi védelemben részesülőket nem gyűjti külön, ezért az egészségi állapotukról és az ellátásokhoz való hozzáférésükről kevés adatunk van. Ez a COVID-19 járvány időszaka alatt különösen aktuális problémát jelent.
A menekültek speciális egészségügyi problémákkal rendelkezhetnek. Az újonnan érkezők hosszú lappangási idejű, gyakran védőoltással is megelőzhető betegségekben szenvedhetnek. A mentálhigiénés problémákkal érkező, poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő menedékkérők ellátása megfelelő szakértelmet igényel.
A hatályos jog szerint a nemzetközi védelem alatt állóknak ugyanolyan feltételekkel kell biztosítani az egészségügyi ellátást, mint az állampolgároknak. Pl: szűrés, védőoltások, hatóságilag elrendelt kezelések. Kiskorúak, nappali tagozatos hallgatók teljes egészségügyi ellátásra jogosultak. Az elismert menekültek a státusz elnyerése után 6 hónapig jogosultak térítésmentes ellátásra.
A hatályos Népegészségügyi Stratégia nem vesz tudomást a külföldiekről a betegek körében, kivéve az egészségturizmust.
Az egészségügyben és a segítő szakmákban tevékenykedők ugyanakkor nagyon kevés felkészítést kaptak a nemzetközi védelemben részesülőkkel és kérelmezőkkel kapcsolatos (köz)egészségügyi ellátásokról. Ezért, ha a kezükbe adnánk egyfajta eljárási sémát, protokollt, az egységesebbé tehetné a hozzáférést az ellátáshoz, javíthatná a bánásmódot, tehát közvetetten segíteni tudnánk a nemzetközi védelmet élvezők integrációját.
A menekültek gyakran tartózkodnak az állami egészségügyi rendszer igénybevételétől, még akkor is, ha tudják, hogy ellátásra jogosultak, mert kiderülhet, hogy a munkáltató nem legálisan alkalmazza őket. Probléma lehet az is, hogy nem rendelkeznek TAJ számmal, ami minden ellátás alapja.
Mindezek miatt a magyar és EU-s hatóságok intézményes együttműködése révén az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét és megfelelőségét, illetve a megelőző gondozást javítani kell.
Harmonizálni kell az EU egyes tagországaiban a hatályos vizsgálati protokollokat, és megteremteni az átjárható, elektronikus egészségügyi információs rendszert. A magyarországi elektronikus adatrögzítő rendszer és adatbázis a menedékkérők, védelmet élvezők egészségügyi adatai alapján elkülönített, sajátos ellátás tervezésére, a prevencióra és szakmai-kutatási célokra is alkalmas legyen.
Folyamatosan legyen jelen orvos a befogadó állomásokon, idegenrendészeti intézményekben.
Legyen egy naprakész, online adatbázis a felkészített tolmácsokról, interkulturális közvetítőkről, akik telefonon elérhetőek, és akiket megfelelően megfizet a hatóság vagy az egészségbiztosítás, illetve álljanak rendelkezésre idegen nyelvű tájékoztató anyagok.
Ki kell alakítani a felnőtt menedékkérők védőoltási státuszának értékelését, vizsgálatát, valamint a védőoltásban való részesítés egyéni mérlegelését. A hozott fizikai és pszichés betegségek, valamint a beilleszkedés keltette pszichés stressz hatását fel kell mérni.
A migrációs és menekültügyi egészségügyet az orvosképzés részévé kell tenni, a határrendészeti, menekültügyi feladatok ellátása során pedig figyelni kell az egészségügyi és pszichológiai szempontokra.
A menekültként érkezett egészségügyi szakemberek segítségét igénybe kell venni a nemzeti egészségügyi rendszerek működőképességének fenntartásához, ebben a European Qualification Passport for Refugees (EQPR) bevezetése segítené a hatóságokat az engedélyezési eljárások felgyorsításában.