Az integráció egy kétirányú folyamat, amely mind az egyéntől, mind a befogadó társadalomtól erőfeszítéseket kér. Hiszen hiába mutatkozik késznek valaki az beilleszkedésre, ha a befogadó közeg nem támogatja őt ebben.
A fontosabb nemzetközi és magyar felmérések közül főként a European Social Survey alapján került sor a részletesebb elemzésre, kiegészülve néhány helyen a Pew Research Center és a TÁRKI eredményeivel. Általánosságban 2014-ig egész Európára jellemző volt az attitűdök pozitív irányú változása, de a menekültválság hatására ez radikálisan megváltozott. 2016-ban Magyarország vált a második legelutasítóbb országgá azok közül, melyek mindhárom vizsgált évben (2002, 2014, 2016) részt vettek a felmérésben.
A menekültekkel szembeni negatív attitűd Magyarországon erősen korrelál a bevándorlás elutasításával, tehát a magyar társadalomban mind a menekültekkel, mind az egyéb okból bevándorlókkal szemben erős az elutasító attitűd. Ez arra utal, hogy a menekültváltság és az azt kísérő kormányzati kommunikáció hatására Magyarországon sokak számára összemosódott a „menekült” és a „migráns” fogalma.
A bevándorlókkal és menekültekkel szembeni attitűd valamennyi vizsgált társadalmi csoport esetében negatív irányba mozdult. A 31-50 éves korosztály a leginkább elutasító. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a szuburbán településen élők a legkevésbé szigorúak. Az leginkább elutasítók a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező, nagyvárosban vagy kis falvakban, illetve tanyán élők. A munkával rendelkezők esetében nagyobb az elutasítás aránya, mint a nem dolgozók esetében, így körükben a munkahely elvesztésének félelme is szerepet játszhat.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az attitűdöt többnyire nem valós, személyközi tapasztalatok formálják, hiszen nemzetközi összehasonlításban (és abszolút értékben is) Magyarországon nagyon kevés befogadott menekült és oltalmazott él.
A jövőben érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a menekültekkel, oltalmazottakkal szembeni attitűd monitorozására, az okok részletesebb feltárására. Ezzel párhuzamosan pedig a bevándorlók és menekültek attitűdjének felmérése és monitorozása is hozzájárulhatna a téma komplex megértéséhez.