Interview with dr. Emese Gaál, managing director of PROMES'95. The 10-year old sewing manufature of Budapest makes products for Italy, Germany and Ireland. The dresses of the world-famous Hungarian Nanushka brand are also made here. (available only in Hungarian)
dr. Gaál Emese, a PROMES'95 Bt. ügyvezetője. Az idén tíz éves budapesti varroda Olaszországba, Németországba, Írországba gyárt termékeket. A világhírű magyar Nanushka márka ruhái is náluk készülnek.
Hogyan jött az ötlet, hogy menekülteket foglalkoztassatok?
Magyarországon nincs igazán varrónőképzés, nincsenek szakembereink. Aki valaha tanulta, sokszor nem akar varrni, aki pedig szeretne varrni, gyakran nem tud. Azon túl, hogy eleve nyitott vagyok a külföldiekre, embert kellett szereznünk. Nekem teljesen mindegy, hogy honnan származik az, aki nálunk dolgozik. Meg is rökönyödtem, amikor egyszer egy cigány bácsi megköszönte, hogy rendesen beszéltünk vele.
Miért nem magyarokat alkalmaztok a külföldiek helyett?
Mindkettőnket (Emese férje, tulajdonostárs – a szerk.) úgy neveltek, hogy nem számít, kinek milyen a bőrszíne, honnan jött, otthon sosem merültek fel nemzetiségi kérdések. Amikor pedig munkaerőre van szükség, pláne nem válogatunk.
Milyen kihívásokkal szembesültek ebben a vállalásban?
A menekült munkavállalóink nem olyan szabadon osztják be az idejüket, mint mások. Olyan hivatali kötöttségeik vannak, amelyek megelőzik a munkahelyi kötelezettségeket. Ezzel nem volna gond, de sajnos többször előfordult már, hogy nem jelezték időben, hogy ügyintézés miatt késnek a munkából. A határidőkkel is hadilábon állnak, még egyszer sem vették komolyan, hogy bizonyos dolgoknak előírt dátumra kell elkészülni. Délután négykor azonban mindig felállnak és elmennek. Tényleg ügyesen dolgoznak, de alkalmasint szükség van túlórára. Ilyenkor gondoskodnom kell helyettesekről, hogy a megrendelés kész legyen.
Ebben szerepet játszhat az is, hogy ahhoz képest, hogy ők egy csónakon menekültek és nem tudták, hogy megérkeznek-e vagy sem, a mi világunk nagyon stabilnak tűnik. Talán fel sem merül bennük, hogy az az apró információ, hogy velük mi van, vagy hol vannak, nagyon is meg tudja ingatni a mi kis mikroközösségünket, ami pedig attól stabil, hogy mindenki ott van a fedélzeten. Ők azt hiszik, hogy szilárd ez nélkülük is. Ha mi eddig is elvoltunk nélkülük, akkor az sem gond, ha ők éppen nem jönnek, gondolják. Nem érzik még eléggé, hogy nekik is komoly szerepük van a stabilitásban, hiszen rájuk számítva szervezzük a munkákat.
Miért éri meg, hogy külföldit alkalmazzatok?
Az ember a lényeges. Megéri olyan embert alkalmazni, aki ért a szakmájához, aki lojális, és akivel tudunk együtt dolgozni. Ha egy külföldi be tud illeszkedni, az nekünk is siker.
Mi a tapasztalatod, milyen munkavállalók a külföldiek? Hogyan dolgoznak?
A nyelvi nehézségeken nehéz túljutni, ugyanakkor nagyon szerethetőek. Alieh például mosolygós, szép nő, hamar befogadták a többiek. Sosem kelletlen, nincs olyan gesztusa, amiből az derülne ki, hogy neki most nem tetszik az, amit csinálnia kell. Hogy ez amiatt van-e, mert afgán menekült és úgy érezi, hogy neki itt nincs szava, azt nem tudom.
Az Így dolgozunk mi kampányunkról bővebben itt olvashat: http://menedek.hu/igydolgozunkmi